A 3,9 milliárd éve történt utolsó nagy meteoritbombázás nemhogy eltörölte volna az életet a Földön, de még lökést is adott a fejlődéséhez - állítják amerikai kutatók, akik szerint az élet akár 4,4 milliárd éve létezhet 4,6 milliárd éves bolygónkon.

Geológiai nyomok alapján az élet legalább 3,8 milliárd éve létezik a 4,6 milliárd éves Földön. Létezett-e korábban is, és ha igen, mikor alakult ki?

A korai Föld még nem volt ideális környezet az élet számára. Ha bármilyen élet megjelent rögtön a Föld születése után, azt biztosan eltörölte a 4,5 milliárd éve bekövetkezett hatalmas katasztrófa, amelynek során a Föld egy Mars méretű bolygócsírával ütközött. Ez a kataklizma minden szempontból "újraindította" bolygónkat, és a kirobbanó anyagból születhetett meg a Hold.

A következő évszázmilliók során tovább zajlott a bolygókeletkezés folyamata, ami azt jelenti, hogy kisebb-nagyobb (akár több száz kilométeres) testek csapódtak be a Földbe. Ennek végső nagy fellángolása volt a 3,9 milliárd éve történt "utolsó nagy meteoritbombázás".

A kutatók egy része szerint az utóbbi, 20-200 millió évig zajló esemény minden esetleg korábban létező életet eltörölt bolygónkon, így a ma ismert élet ennél fiatalabb, és erre utalnak az ismert geológiai nyomok is.

Az utolsó nagy meteoritbombázás nyomait ma már nem találjuk meg a Föld erózió és belső mozgások (lemeztektonika) miatt állandóan megújuló felszínén. Intenzitását megbecsülhetjük viszont a Hold és a belső, halott bolygók (Merkúr, és részben a Mars) felszíni viszonyainak, továbbá holdkőzetek és meteoritok vizsgálatából.

Ezekre és korábbi modellekre támaszkodva Oleg Abramov és Stephen Mojzsis (University of Colorado, Boulder) háromdimenziós számítógépes modellt alkottak az utolsó nagy meteoritbombázás eseményeinek és hatásainak rekonstruálására. Eredményeikről a Nature május 21-i kiadásában számoltak be.

Az új modellel megbecsülhették a földkéreg becsapódások miatti hőmérsékletváltozásait, négy kilométeres mélységig (az utóbbi években tett felfedezések szerint még ilyen mélységben is vannak élőlények a kőzettestekben).

A kapott adatok szerint a bombázás hatására a földkéregnek csak kevesebb mint 25%-a olvadt meg, tehát a kutatók szerint szó sincs arról, hogy a meteoritok becsapódásai sterilizálták volna a Földet. Ez még akkor sem történt meg, amikor a modellben a bombázás becsült intenzitásánál 10-szer erősebb értéket állítottak be - olyan hatást, amely már az óceánokat is elpárologtatta volna.

Nagyon érdekes következmény, hogy a bombázás miatt globálisan átmelegedő földkéregben a korábbinál jóval több olyan élőhely jöhetett létre, amelyek kedveztek a meleget kedvelő (termofil, szupertermofil) egysejtű élőlényeknek. (Ezek valószínűleg extremofil archeák voltak, lásd asztrobiológiai kurzusunkban.) Lehetséges, hogy az élet e korai formái valósággal virágzottak a bombázás alatt, és evolúciójuk nagy lendületet kapott.

Abramov és Mojzsis szerint a Hold kialakulásakor történt sokk után már semmilyen hatás nem volt képes eltörölni az életet a Földön, így az 3,9 milliárd évnél jóval idősebb, akár 4,4 milliárd éves is lehet.