Zöld majmoktól zöld majmok

2009.05.28. 10:00

Egy genetikailag módosított főemlősnek olyan utódai születtek, amelyekben megmaradt a mesterségesen kialakított változás. Az eredmény az orvosi kutatások miatt fontos előrelépés.

Japán kutatók (Central Institute for Experimental Animals, Kawasaki) egy úgynevezett transzgén (egy másik fajból mesterségesen bevitt gén) továbbörökítéséről számolnak be majmoknál a Nature legújabb számában (Nature 459, 515-516; 2009.).

A genetikailag módosított közönséges selyemmajmok (Callithrix jacchus) lábai UV-fényben zöldesen fluoreszkálnak, és az egyik állat ezt a tulajdonságát utódjai egy részének is továbbadta. Majmok esetében ilyen jelenség először fordult elő.

A transzgénikus állatokat az emberi betegségek modellezésére hozzák létre, ami nagyon sok munkát igénylő, drága eljárás. Az eredmény azért fontos, mert ha a módosítás öröklődik, akkor olcsón és nagy mennyiségben lehet előállítani a kísérleti állatokat. A Nature kommentárja is mérföldkőnek nevezi a transzgénikus selyemmajmocska születését.

A kutatók először a zöld fluoreszcens fehérje génjét (lásd lent) majomembriókba juttatták be, és 91 embrióból 5 állat született. Később az egyik állat hímivarsejtjeivel egy normális fajtársának petesejtjeit termékenyítették meg mesterségesen, és a módosítás továbbadódott az utódok egy részébe.

Forrás: Nature

A zöld fluoreszcens fehérje az elmúlt évtizedekben a biotechnológiai vizsgálatok egyik legfontosabb eszközévé vált. Segítségével különféle, korábban érzékelhetetlen folyamatok jól láthatóvá tehetők, és követhetők az élő szervezeten belül. Ilyen például az idegsejtek fejlődése és vándorlása az agyban, vagy a tumorsejtek terjedése a szervezetben.

Ma már rutineljárásnak számít, hogy a zöld fluoreszcens fehérjét kódoló gént egy másik, tanulmányozni kívánt, de önmagában láthatatlan fehérje génjéhez kapcsolják, majd ezt a génkombinációt juttatják be a kísérleti állatokba. Az összekapcsolt génekről keletkező fehérjék együtt maradnak, és a zöld fehérjének köszönhetően láthatóvá válik, hogy a vizsgálni kívánt fehérje hol bukkan fel a szervezetben. A kutatók így akár sejtek pusztulását (például az Alzeheimer-kór esetében) vagy új sejtek képződését is követni tudják. (További információk a 2008-as kémiai Nobel-díjjal kapcsolatos cikkünkben.)

A kutatók először a Parkinson-kór és egy degeneratív idegrendszeri elváltozás (amyotrophiás laterosclerosis, Lou Gehrig-kór) vizsgálatát tervezik az állatokkal - olyan betegségekét, amelyek egyszerűbb szerveződési szinten álló állatokkal (például egerekkel) nem vizsgálhatók megfelelően.