Indul a kutatómunka a Nemzetközi Űrállomáson

Megkezdte munkáját az első hatfős legénység a Nemzetközi Űrállomáson. A mostantól teljes kapacitással üzemelő rendszer három nagy laboratóriumában számtalan olyan kísérletet végeznek a jövőben, amelyek mind az alapkutatásban, mind az alkalmazott tudományokban mérföldköveket jelentő felfedezéseket hozhatnak. Olyan kutatások végezhetők itt, amelyek a Föld felszínén nem lehetségesek.

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) a valaha épült legbonyolultabb űreszköz, egyben a legnagyobb és jelenleg az egyetlen űrállomás a Föld körüli pályán. Több egységből összeállított, úgynevezett modul szerkezetű űrállomás, amely 360 és 420 kilométer közötti magasságú pályán kering, 92 percenként megtéve egy teljes fordulatot bolygónk körül. Az ISS teljes költsége a kapcsolódó fejlesztésekkel együtt elérheti a 100 milliárd amerikai dollárt.

Fő célja tudományos és technológiai kísérletek végzése, valamint az emberes hold- és marsutazás előkészítése. Kiépítésében közvetlenül 14 állam vett részt, köztük az USA, Oroszország, Japán, Kanada és több európai ország.

Az 1998-ban felszállított első modult követően tíz év kellett a közel teljes kiépítettség eléréséhez. Az űrállomás mai állapotában 420 tonnás, együttesen 990 köbméteres zárt belső légterű egységeit tekintve mérete 51 méter, a napelemtáblákat is figyelembe véve maximálisan 109 méter átmérőjű.

Összkomfort Föld körüli pályán

A Nemzetközi Űrállomás hat személy folyamatos, teljes körű ellátására képes. A modulokban földfelszíni összetételű és légnyomású levegő van. A nitrogént tartályokban szállítják fel, míg az oxigént a Zvezda, az Elektron és a Destiny modulban lévő szerkezetek állítják elő vízből elektrolízissel. A kilélegzett szén-dioxidot egy amerikai és egy orosz rendszer köti meg.

A víztisztító berendezés (balra) és ünneplés az első pohár recirkulált vízzel (jobbra) (NASA)

A vizet sokáig kizárólag a tartályokban felszállított mennyiség biztosította, de a nemrég üzembe állított víztisztító révén recirkulált ivóvizet is előállítanak. Az Endavour űrrepülőgép fedélzetén feljuttatott víztisztító berendezés egy hűtőszekrény térfogatú eszköz, amely az összes emberi eredetű folyadékot újrafelhasználva ivóvíz minőségű folyadékot állít elő.

Súlyzós edzést imitáló rendszer

A Destiny modulban helyezték el az új víztisztító egységet, amely naponta közel 92 liter recirkulált vizet állít elő - ez maximum hét asztronauta vízigényét képes kielégíteni. A rendszer a betáplált teljes mennyiségnek 93%-ával megegyező mennyiségű tiszta vizet képes leadni. Üzemelése az űrrepülőgépekkel, illetve űrhajókkal feljuttatandó vízmennyiséget közel 65%-kal csökkentette.

Az űrállomás teljes kiépítésével kapcsolatban 2008-ban már több olyan feladatra is jutott idő, amelyet a modulok és napelemtáblák feljuttatásán túl a belső terek fejlesztésére fordítottak. Ebben látványos szerep jutott a tavaly ősszel startolt Endeavour űrrepülőgépnek az STS-125-ös küldetés keretében. Két új, szeparált hálóhelységet vittek fel a Harmónia modulba, egy fürdőszobát, különböző gyógyszereket, hűtőszekrényt, ételmelegítőt, edzőgépet, valamint higiéniai felszerelést szállítottak fel, amely jelentősen növelte az asztronauták komfortérzetét.

Horváth Andrást kérdeztük az űrállomásokról

Az első modulűrállomás az orosz Mir volt. Tekinthető-e az ISS a Mir utódjának?

Az ISS azért a Mir utódja, mert a Miren próbáltak ki sok most használt módszert. Ilyen a modulokból való epítkezés, a dokkolások, a különféle nemzetek űrhajósainak együttműködése, az üzemanyag áttöltése, az utánpótlás szállítása Szojuz és Progressz űrhajókkal, a közös űrséták stb. A Zarja modul a Mir Krisztall és Kvant-2 moduljának elemeiből épült. Az ISS Zvezda lakómodulja a Mir központi egységének másolata, de a belsejét modernizálták.

Az USA, Európa, Oroszország, Kanada és Japán az ISS-en dolgozik és fejleszt. Várható-e, hogy a gyorsan fejlődő Kína saját űrállomást készít?

A Sencsou-7-en végrehajtott űrsétás repülés után jöhet a következő logikus lépés: űrhajók összekapcsolásának kísérlete. Ez 2010-re várható. A Sencsou-8 és -9 űrhajókat valószínűleg pilóták nélküli változatban fogják csatlakoztatnia a korábban pályára állított Tiangong-1 modulhoz. A távolabbi kínai tervek szerint 2011-ben, várhatóan a Sencsou-10 fedélzetén három űrhajós repül majd a Tiangong-1-Sencsou-8-Sencsou-9 űrkomplexumhoz, kialakítva egy kisebb űrlaboratóriumot, tehát az első kínai űrállomást.

Az első teljes legénység

2002 novembere óta mindig kettő vagy három fő volt a Nemzetközi Űrállomáson - kivéve az űrrepülőgépes küldetések idején. Az ekkor jellemző magasabb létszám ellátásában azonban fontos szerep jutott magára az űrrepülőgépre - egyedül az ISS nem volt képes ekkora legénység fenntartására.

Megérkezik a Szojuz TMA-15 űrhajó az ISS-re (NASA)

A jelenlegi 20-as, illetve 21-es számú legénység az első hatfős személyzet a fedélzeten. Közülük belga Frank De Winne, a kanadai Robert Thirsk és az orosz Roman Romanenko a Szojuz-űrhajóval jutottak fel az űrállomásra, és itt csatlakoztak az orosz Gyennadij Padalka, az amerikai Michael Bratt és a japán Koichi Wakata alkotta trióhoz, mint arról nemrég beszámoltunk. Az ISS fejlesztését az aktív kutatómunka közben is folytatják, több űrsétát hajtanak majd végre.

Az első hatfős legénység (NASA TV)