Mostantól ön is szerkesztheti az Élet Enciklopédiáját az interneten

A Wikipédia mellett az utóbbi évek talán legnagyobb tudományos célú közösségi vállalkozását indítják el hamarosan az interneten. Egy londoni konferencián részt vevő biológusok arra kérik a világ bármely pontján élő embereket, hogy megfigyeléseik, fotóik beküldésével segítsenek bővíteni az élet legteljesebb internetes katalógusának szánt Élet Enciklopédiája nevű honlapot.

Az Élet Enciklopédiája (Encyclopedia of Life, EOL) program "születésnapját" 2007 márciusára tehetjük, amikor a neves biológus, Edward O. Wilson megkapta a rangos TED (Technology, Entertainment, Design) díjat. Hagyomány, hogy a díjátadó ünnepségen a díjazottak ismertethetik egy a "világ megváltoztatásával" kapcsolatos kívánságukat. Dr. Wilson beszédében a következő vágyálmáról mesélt: jó lenne, ha a Föld minden élőlényfajáról rendelkezésre állna egy olyan elektronikus oldal, amely egy paranccsal bárhol elérhető. A tudósoknak megtetszett az ötlet, és számos tudományos intézet közreműködésével 2008 februárjában üzemelni kezdett az Élet Enciklopédiája alfa verziója, 30 000 faj adataival és képeivel. Azóta szüntelenül bővül a portál, amelynek készítésében jelenleg 20 állandó és számos külső munkatárs vesz részt.

E hónap első három napján 50 országból mintegy 400 biológus és műszaki szakember gyűlt össze Londonban az EOL által szervezett "e-Biosphere" (e-Bioszféra) konferencián, hogy megvitassák a további terveket. Itt jelentették be, hogy az EOL bővítésében, szerkesztésében a továbbiakban minden érdeklődő munkájára számítanak a világ bármely tájáról. Az EOL továbbra is szakemberek által felügyelt adatbázis marad, de egyszerű regisztráció után bárki föltöltheti saját adatait akár egy ritka állatfaj észleléséről, akár arról, hogy az idén nem érkezett vissza a gólya a falujába vagy a szokottnál korábban bontottak virágot a növények. Ökológiai és időjárási megfigyelések is helyet kapnak majd az oldalon. Az oldal készítői a szakemberek jelentkezését is örömmel fogadják, akár a szerkesztőbizottságba is be lehet kerülni.

James Edwards, a washingtoni Smithsonian Intézet Természettudományi Múzeumának munkatársa, Az Élet Enciklopédiája program főigazgatója abban bízik, hogy hosszú távon sok millió ember járul hozzá megfigyeléseivel, adataival, fotóival a 10 évesre tervezett munka sikeréhez. Ez a fajismertetőkön túl kalauzként szolgál majd a klímaváltozások élőlényekre gyakorolt hatásainak lejegyzésétől kezdve egészen a mezőgazdasági kártevők vagy a betegséget terjesztő rovarok elterjedésének a nyomon követéséig.

Sok országban már jelenleg is működnek különálló weboldalak, ahol az emberek közzéteszik a természettel kapcsolatos megfigyeléseiket kezdve attól, hogy ritka madarakat láttak mondjuk Kanadában egészen a különböző növények virágzási időpontjáig Ausztráliában. Az új rendszer célja az is, hogy összekösse ezeket az önálló helyeket, amelyek egyszerűen elérhetők lesznek az EOL honlapjáról.

Edwards szerint a biológiai sokféleség áttekintésének nagy gazdasági haszna is lehet. Például, ha szokatlan rovarra bukkannak egy kertben, akkor ez lehet egy a vetőmagszállítmánnyal akaratlanul behurcolt rovarkártevő is, amely tönkreteheti a helyi mezőgazdaságot. Az egészségügyben mutatkozó előny lehet például, hogy az adatbázis alapján észlelhető lesz a maláriát terjesztő szúnyogok elterjedési területének a globális fölmelegedéshez kapcsolódó bármilyen változása.

Az adatbázis a hétköznapi igényeket is szeretné kielégíteni. Ha valaki például hétvégi kirándulást tervez egy közeli erdőbe, akkor a honlapon megnézheti majd, milyen fákat, virágokat, rovarokat vagy más állatokat láthat útja közben.