Turbulencia és villámcsapás önmagában nem pusztíthatta el az Airbust

A motoros repülés elmúlt több mint száz éve alatt rengeteg tudás és tapasztalat halmozódott fel a levegőben várható vészhelyzetekkel kapcsolatban. A gépeket tervező konstruktőröknek és pilótáknak, sőt az utasoknak is fel kell készülnie olyan, váratlan helyzetekre, amikor a gépet külső behatások érik. Heves turbulenciák, villámcsapás, homokvihar, tűzhányókból kiáramló vulkáni törmelékek és égéstermékek, mind-mind komoly veszélyt rejthetnek magukban. A most lezuhant francia Airbus esete kapcsán sorra vesszük, hogy ezek közül melyek okozhatták a gép elveszítését. Cikkünkben nem térünk ki a bombamerénylet eshetőségére.

Trópusi viharok, turbulenciák

Az Air France 447-es járata a brazíliai Rio de Janiero városából szállt fel, úticélja pedig a jóval északabbra lévő Párizs volt. A gépnek tehát kereszteznie kellett az Egyenlítő körüli trópusi égövi zónát, mely heves viharokról, zivatartevékenységről, párás, meleg, felfelé áramló légtömegei miatt kialakuló turbulenciáiról híres.

Az ultramodern A330-ast irányító pilóták rendelkezésére állt a gép fedélzeti időjárásfelderítő radarja (speciális, a viharzónák és felhőrendszerek kiterjedését és mozgását érzékelő, a repülés biztonságát növelő rendszer) és természetesen a földi meteorológiai hálózat előrejelzési térképe is. Ezek alapján és az érvényben lévő utasítások szerint törekedniük kellett a viharzónák elkerülésére. Ez azonban nem mindig lehetséges, egyrészt azért, mert ezek a zónák lehetnek horizontálisan és vertikálisan annyira összefüggőek, nagy kiterjedésűek is, hogy gyakorlatilag lehetetlen kikerülni őket, másrészt olyan hirtelen is kialakulhatnak légörvények, feláramlási zónák, melyekre nem tudnak időben megfelelően reagálni az útvonaltervezést illetően.

A folyékony és légnemű halmazállapotú anyagokra egyaránt jellemző örvények, turbulenciák (örvénylés, rendezetlen örvénylő mozgás, háborgás, nyugtalanság) kialakulása és működési mechanizmusa napjainkig nem teljesen feltárt, a fizikusok számos elméletet alkottak már a jelenségek kapcsán.

A légörvények hatása a gép kormányozhatóságára: a Lufthansa Airbus320 sikertelen landolása Hamburgban

A nagy hőmérsékletkülönbségű lég- és víztömegek hirtelen találkozásakor vagy gyors mozgás miatt fellépő heves örvények, turbulenciák igen veszélyesek a hajókra és a repülőgépekre egyaránt. Éppen ezért a legfontosabb velük kapcsolatban az, hogy időben fel kell deríteni őket, és ha lehetséges, ki kell térni az útjukból. Az Air Frace 447-es járata is áthaladt egy viharzónán, ennek hevessége azonban a többi, előtte és utána ugyanazon az útvonalon haladó gép kapitánya szerint nem volt kiemelkedően magas.

Heves viharba kerülve sem következik be törvényszerűen végzetes baj, hiszen a többszörösen biztosított elektronikus kormányvezérléssel (ún. fly-by-wire rendszer) rendelkező, nagy szárnyfelületű gépek az esetek döntő többségében irányíthatóak maradnak, pusztán kicsit "rázós" lesz az adott útszakasz. Ilyenkor a kapitány utasítja a személyzetet és az utasokat az ülő pozíció elfoglalására, illetve a biztonsági övek becsatolására.

Forrás: [origo]

A legtöbb sérülés általában azért keletkezik, mert ezeket az utasításokat egyáltalán nem vagy nem megfelelően tartják be. Ha ugyanis a kétpontos öv be van csatolva, de nincs megfelelően megfeszítve, akkor az utas oldalra és le-, illetve felfelé is kimozdulhat belőle a heves rázkódás során. Ez pedig balesetveszélyes, hiszen egymásnak, vagy a gép belső berendezésinek csapódva súlyos sérüléseket szedhetnek össze. További problémákat okozhatnak a nem megfelelően rögzített holmik, táskák, elszabaduló kisebb-nagyobb tárgyak, melyek ellenőrizhetetlenül csapódhatnak ide-oda az utastérben.

Villámcsapás

A viharok egyik velejárója, hogy általában elektromos kisülések, villámok keletkeznek. Az, hogy egy nagyenergiájú villám belecsapjon a repülőgépekbe nem gyakori, és önmagában ez sem végzetes. A sztatikus kisütőkkel ellátott, önmagában zárt "cellát" képező géptestben a legritkább esetben tesz végzetes kárt a villám, általában heves hanghatással és egy kis rázkódással "megússzák" a fedélzeten tartózkodók. Akkor van nagyobb probléma, ha több, egymást sűrűn követő villám éri a nagy sebességgel haladó, sztatikusan is feltöltődő gépet, vagy mechanikai sérülést okoznak. Az elektronikai rendszerek ugyan többszörösen biztosítva vannak, azonban előállhat olyan helyzet, hogy végzetesen megsérül az egész rendszer, ez pedig a gép műszereinek, illetve kormányvezérlésének a rendellenes működését, leállását okozhatja. Amennyiben a gép irányíthatatlanná válik, a pusztulása szinte elkerülhetetlen.

Villám csap egy Boeing 747-esbe felszálláskor

Leszállás a vízre

Nemrégiben New Yorkban, a Hudson folyó vizére szerencsésen leszállt egy szintén Airbus gyártmányú utasszállító repülőgép, miután röviddel a felszállást követően madarakkal ütközött és a hajtóművei leálltak. Joggal adódik a kérdés, hogy miért nem szállt le ugyanígy a francia A330-as is az Atlanti-óceánra?

Az eddigi információk tükrében a két eset jelentősen különbözik. A New Yorkban bekövetkezett balesetnél a gép végig irányítható maradt, viszonylag alacsony magasságban, még nem túl nagy sebességnél történt a váratlan esemény, míg a mostani esetnél az A330-as már nagy magasságban, utazósebességgel haladt. Vélhetően az irányíthatóságát elveszített gépet a pilóták nem tudták megfelelően lelassítani és a szükséges, lapos szögben szabályosan a vízre tenni, ha egyáltalán volt módjuk ezzel próbálkozni. Ha ugyanis turbulencia, villámcsapás vagy egyéb, eddig nem ismert okból a hatalmas utasszállító ellenőrizhetetlen mozgássorozatba kezdett, akkor erre esélyük sem lehettet. Amennyiben a gép irányíthatatlanul zuhant, akár a levegőben ketté is törhetett a nagy túlterhelés miatt.

Forrás: Air France

Egyelőre csak találgatni lehet

A gép rendszereinek működéséről és a pilóták tevékenységéről adatokat gyűjtő ún. fekete doboz (amely a könnyebb megtalálhatóság érdekében általában narancssárga színű és adott frekvencián rádiójeleket is sugároz bizonyos ideig) megtalálásáig és az azon tárolt információk (műszaki paraméterek, hangok) kiértékeléséig a gép lezuhanásának pontos körülményei csak találgathatóak. Az azonban már most kijelenthető, hogy önmagában egy villámcsapás vagy egy heves turbulencia nem okozza egy A330-as méretű óriásgép lezuhanását. Több tényező (például rejtett műszaki hiba) és a fent taglalt eshetőségek véletlen, együttes hatása viszont akár végzetes is lehet.

Temesvári Péter