Új védekezési módszer a termeszek és más rovarkártevők ellen

Vágólapra másolva!
A termeszek a becslések szerint évi 30 milliárd dollár kárt okoznak a terményekben és az ember alkotta építményekben. Amerikai kutatók egy olyan nem mérgező, fenntartható védekezési módszer kidolgozásáról számoltak be, amely a rovarok immunrendszerét támadva tartja kordában a kártékony állatokat.
Vágólapra másolva!

A termeszek normális körülmények között egyfajta antimikrobiális fehérjét választanak ki a fészekben, és ezt belekeverik a fészek építőanyagába, hogy megelőzzék a kórokozók behatolását. Ram Sasisekharan, Massachussettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatója és munkatársai azt tapasztalták, hogy ha gátolják a termeszek által termelt úgynevezett Gram-negatív baktériumkötő fehérjék (GNBP) működését, akkor a termeszfészkek sebezhetővé válnak a baktériumok és a gombák okozta fertőzésekre. A kórokozók megtámadják és elpusztítják a kártékony rovarokat.

A GNBP fehérje blokkolásához a glükóz egy természetben is előforduló származékát, az úgynevezett D-delta-glukanolaktont, rövidítve GDL-t használták. A kutatók azt tapasztalták, hogy ha GDL-t juttatnak a termeszfészkekbe, akkor a termeszek jóval hamarabb elpusztulnak azoktól a gombáktól, amelyek egyébként is megfertőzik a rovarokat. A termeszekkel együtt élő baktériumok is hamarabb végeznek az állatokkal, mint normális körülmények között.

Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerzői azt állítják, hogy az olcsó, nem mérgező és biológiailag lebomló GDL-t és más hasonló molekulákat föl lehetne használni az élelmiszergyártási folyamatoknál, a termények raktározásánál, illetve bele lehetne keverni az építőanyagokba. Így megakadályozhatnák a veszélyes rovarok kártételét. A mezőgazdasági növényeket is lehetne úgy módosítani genetikailag, hogy adott helyeken nagy mennyiségű GDL-t termeljenek, így növelve saját ellenálló képességüket.

A kutatók szerint a módszer nemcsak termeszek ellen használható, mivel a korábbi tanulmányok szerint számos más kártékony rovar - így lepkék és csótányok - védekező rendszerében is fontos szerepet tölt be a GNBP fehérje. Ha a szerzők elképzelése a gyakorlatban is beválik, akkor rengeteg korábban használt mérgező vegyszer használatát lehetne csökkenteni vagy megszüntetni. A várható ökológiai hatásokra nem tért ki a tanulmány.

Forrás: PNAS