A csőröscetek "keszonbetegséget" kapnak, ha túl gyorsan úsznak fel a felszínre - például, amikor a haditengerészet hajóinak szonárjaitól megijednek. Ezt az elméletet támasztja alá egy új tanulmány, amely a jövőben segíthet a kutatóknak megérteni, miért szenvednek a csőröscetek jobban szonártól, mint más tengeri emlősök.

Azok a csőröscetek, amelyeket holtan találtak a haditengerészet szonárbevetéseit követően, feltehetőleg keszonbetegségben, hivatalos nevén dekompressziós betegségben vagy légembóliában pusztultak el - mondta Robin Baird tengerbiológus, a Respiratory Physiology and Neurobiology című amerikai szaklapban megjelent cikk egyik szerzője. A csőröscetek családjából három fajt vizsgáltak meg, kettőt hawaii vizekben, egyet pedig a kanadai Új-Skócia partjai előtt.

A kutatók vizsgálataikból azt a következtetést vonták le, hogy ezek az állatok - vérük szélsőségesen magas nitrogéntartalma miatt - különösen hajlamosak a keszonbetegségre. A csőröscetek rendszeresen merülnek le hosszú időre akár 1500 méteres mélységekbe is. A vérben uralkodó magas nyomás miatt a nitrogén kioldódik a belélegzett levegőből, és a szövetekben is feldúsul. Ha az állat túl gyorsan úszik fel a felszínre, a vérben és a szövetekben található nitrogén a túl gyors nyomáscsökkenés miatt apró buborékokat képez - ez vezet végül a dekompressziós betegséghez. Következményeként a szövetek sérülése miatt fájdalom lép fel, súlyos esetben bénulás és embólia is kialakulhat. A könnyűbúvároknál régóta ismert a keszonbetegség, amely náluk is akkor alakul ki, ha túl gyorsan emelkednek fel.
 
Egy 2006-os tanulmány szerint a Cuvier-féle csőröscet (Ziphius cavirostris) 1960 óta világszerte összesen 41 tömeges partravetődését jegyezték fel. Ezek közül néhány - például az 1996-os görögországi, a 2000-es bahamai és a 2002-es kanári-szigeteki szerencsétlenség - egybeesett a tengerészet szonárgyakorlataival.

Az amerikai haditengerészet a szonárokat tengeralattjárók felderítésére veti be. Késznek mutatkozott egyes intézkedések megtételére a bálnák védelmének érdekében, a környezetvédők szerint azonban ezek nem elégségesek. A haditengerészet további kutatásokat sürget e téren, amelyekre 26 millió dollárt is rendelkezésre bocsátott a következő öt évre. A mostani kutatás is részben ebből a forrásból készült.