Pusztítják a vadont és telepítik a klónokat - az erdők globális helyzete

2009.06.22. 10:04

Abera Deressa etióp mezőgazdasági miniszter idén júniusban erősítette meg a hírt: az egész országra kiterjedő faültetési kampány keretében újabb 687 millió fát ültettek el - ezzel közel 1,5 milliárdra, az egész világon pedig összesen 4 milliárdra nőtt azoknak a facsemetéknek a száma, amelyeket világszerte plántáltak földbe az ENSZ Környezetvédelmi Programjának globális felhívására. A cél 2009 végéig, hogy a Földön minden emberre jusson egy elültetett fa, összesen 7 milliárd. A grandiózus vállalkozás kapcsán áttekintjük az erdők helyzetét - segíthet-e még 7 milliárdnyi kampányszerűen elültetett fa bolygónkon?

Az ENSZ (United Nations Environment Programme - UNEP) Ültess a Bolygóért - Milliárd Fa Kampánya (Plant for the Planet: Billion Tree Campaign) keretében a szervezet internetes oldalán kormányok, vállalatok, civil szervezetek, oktatási intézmények, gazdálkodók, helyi közösségek és magánszemélyek egyaránt ígéretet tehetnek faültetésre, vállalva, hogy az ültetés után biztosítják a fa életben maradását. A 3 milliárdos határt kevesebb, mint három hónapja érték el, amikor is a török mezőgazdasági miniszter jelentette be, hogy több mint 300 millió fát ültettek el 2008-ban,. Összesen 166 ország vesz részt a projektben köztük Kína 181 millió, Peru több mint 41 millió vagy Románia több mint 38 millió elültetett fával. Magyarországon a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium mellett közintézmények is csatlakoztak, a Bükki Nemzeti Park területén például 2008-ban csaknem 100 ezer facsemetét ültetett el.

A faültetési kampány része az UNEP klímaváltozási kezdeményezésének (UNite to Combat Climate Change), amelynek célja, hogy az év végén Koppenhágában megrendezendő klímacsúcson határozott megállapodás szülessen. Mennyi erdőt vágnak ki és mennyit telepítenek világszerte? Mennyiben segíthet a globális klímaváltozás elleni harcban a fák, erdők telepítése? Egyáltalán, milyen szerepet játszanak az erdők bolygónkon?

 

Az erdők globális helyzete

Bolygónk 510 millió négyzetkilométeres felszínének 29 százalékát szárazföld borítja, amelynek 30 százalékán erdők terülnek el. 2005-ben a teljes erdős terület majdnem 4 milliárd hektárt borított, ez legalább egyharmadával kevesebb, mint 10 ezer évvel ezelőtt, mielőtt az ember mezőgazdasági termelés alá kezdte vonni a földeket. A világ erdeinek mintegy harmada őserdő, ahol az emberi tevékenységnek nincsenek tisztán látható nyomai, és ahol nem éri jelentős kár a természetes ökológiai folyamatokat. Az erdőterület többi részén ember által alakított, vagy telepített erdők találhatók, amelyek már csak többé-kevésbé emlékeztetnek a helyükön egykor létezett őserdőkre (ide tartozik hazánk szinte teljes erdőállománya - tölgyesek, bükkösök, akácosok). A telepített erdők jelentős része faültetvény, ahol egyenletes hálózatban, azonos méretű, azonos genetikai állományú fák sorakoznak. A világ tíz természetes erdőkben leggazdagabb országa (itt található az összes erdő kétharmada) Oroszország, Brazília, Kanada, az Egyesült Államok, Kína, Ausztrália, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Indonézia, Peru és India.

Forrás: AFP

Fakitermelés Kamerunban

Az erdőkre, mint a természeti környezetre általában, a legnagyobb terhelést az egyre gyarapodó emberiség jelenti. A világ népessége mostanra elérte a 6,5 milliárd főt, és az előrejelzések szerint 2042-ben éri el a 9 milliárdot. Az erdőirtást a mezőgazdasági és ipari területek nem szűnő térhódítása, a népességnövekedés, a szegénység, a földtelenség és a növekvő fogyasztói igények generálják, ezek belül is a mezőgazdálkodás nem szűnő területigénye az erdőpusztítás legfőbb oka, emellett az építkezési céllal, illetve üzemanyagnak szánt fakitermelés céljából kivágott fa mennyisége is jelentős, 2005-ben például 3,1 milliárd köbméternyi volt - olvasható az UNEP oldalán.

 

Évente 6 milliárd  hektárnyi vadon

Az erdőirtás globálisan nézve riasztó méretekben folyik, évente 6 milliárd hektárnyi őserdő tűnik el bolygónkról. Ezen belül is Afrika és Dél-Amerika, illetve Ázsia egyes területei szenvedik el a legnagyobb veszteséget, a kép azonban kontinensenként erősen változik, az erdőirtás mögött helyileg más-más gazdasági folyamatok állnak. Afrikában a kivágott fa körülbelül felét például üzemanyagként hasznosítják, ráadásul a fakitermelés javarésze természetes erdők kivágásából származik, erdőtelepítés leginkább a kevés természetes erdővel rendelkező országokban - Algériában, Marokkóban, Nigériában, Dél-Afrikában és Szudánban - zajlik. 1990 és 2005 között a fekete kontinensen összesen évente 70 ezer hektár erdő települt, ami a globális erdőtelepítésnek csupán 2 százaléka. Az elsivatagosodás és a termőföld kimerülése a legtöbb afrikai országban komoly gondot okoz, ráadásul ezek a problémák a klímaváltozással csak fokozódni fognak, aminek következményeként újabb, eddig érintetlen területeket ér el a legeltetés és a növénytermesztés.

Forrás: Getty Images

Esőerdő Costa Ricában

A kínai fa-hadsereg

Az erdőültetés méreteit nézve kimagaslóan teljesít Ázsia és a Csendes-óceán térsége (itt terül el a világ erdőállománynak 18,6 százaléka, ugyanakkor itt él bolygónk népességének több mint fele, és itt találhatók a világ legsűrűbben lakott országai). A kontinensen az erdőegyensúly tekintetében a közelmúltban fordult a helyzet: míg az 1990-es években negatív volt a mérleg, a kontinens egészét tekintve az elmúlt 5 év során az irtásnál több volt a telepítés. 2005-ben 734 millió hektárt borított erdő, megközelítőleg 3 millió hektárral többet, mint 2000-ben. Ma elmondható, hogy a világ ültetett erdeinek közel fele - 136 millió hektár - Ázsia és a Csendes-óceán térségében található. Régiókra, országokra lebontva azonban hatalmas egyenetlenség látszik. Óriási méretekben zajlik az erdők telepítése például Kínában - a sivatag megkötése és a légszennyezés csökkentése céljából -, míg más országokban gőzerővel folyik az erdőpusztítás. Az egész régiót tekintve 2000 és 2005 között évi 3,7 millió hektárnyi erdő tűnt el (összehasonlításképpen: Magyarország területén mintegy 2 millió hektár erdő van). Ázsiában a trópusi esőerdőktől a mérsékelt övin át a mangroveerdőkig számos erdőtípus megtalálható. A népességnövekedés tekintetében is sokarcú a kontinens, ami kihat a helyi erdők terheltségére (2020-ra a kontinensen élők száma eléri a 4,2 milliárdot, ez 600 milliós növekedés 2006-hoz képest). Míg azonban Japánban például gyakorlatilag nincs, a szegényebb ázsiai országokban évi 2 százalékos a népességnövekedés. A népsűrűség is rendkívül változatos képet mutat, ami szintén hatalmas különbségeket okoz az erdők regionális terheltségében és pusztulásában. Mongóliában négyzetkilométerenként kevesebb mint 2, Bangladesben több mint 1000, Szingapúr vonzáskörzetében pedig több mint 6300 ember él.

 

Ültetett klónok

Az erdők, ember által telepítettek és őserdők egyaránt, fontos funkciókat látnak el. Alapvető szerepük van a légköri szén-dioxid megkötésében, a talaj megkötésében, a globális vízháztartás szabályozásában, az ivóvízbázis mennyiségi és minőségi védelmében, az árvízvédelemben azáltal, hogy megkötik a csapadékvizet, lassítják az eróziót, illetve a helyi mikroklíma védelmében, a párásság biztosításában. E funkciókat nagyjából a telepített erdők is ellátják, bár számos esetben bizonyosodik be időről időre, hogy a faültetvények sérülékenyebbek. A természetes erdők emellett biztosítják a biodiverzitás fennmaradását: változatos fafajokból épülnek föl, és rendelkeznek azokkal a szerkezeti elemekkel - pl. holtfákkal, nagyméretű fákkal -, amelyek az ott élő minden élőlény számára megteremtik az életfeltételeket - mondta el az [origo]-nak Gálhidy László erdészeti szakértő, ökológus. Ezzel szemben egy átalakított erdők élőhelyként nem képesek ellátni a természetes erdők funkcióit. Egyszerű szerkezetűek, homogének, (ültetvények esetében pl. az egyedek azonos eredetű "klónok"), a fenti szerkezeti elemek többnyire hiányoznak, valójában sérülten működő élőrendszerek. A sérültség miatt érzékenyebbek például a viharkárokra vagy akár a rovarkártevők pusztítására.

Forrás: AFP

Talajerózió Macedóniában

Az erdők és a szén-dioxid

Jelenleg az erdők még mindig több szén-dioxidot nyelnek el, mint amennyit kibocsátanak - olvashattuk nemrégiben az Erdészeti Kutatóintézetek Nemzetközi Szövetségének (IUFRO) jelentésében. A klímaváltozás miatt azonban megváltozhat a helyzet. A várható aszályok, a gombafertőzések, a rovarkártevők inváziója, az erdőtüzek és szélsőséges viharok következtében gyors és kiterjedt erdőpusztulás következhet be. Az erdőtüzek és a kártevők elszaporodása miatt az erdők biomasszájában raktározott szén is az atmoszférába kerül szén-dioxid formájában, ez pedig pozitív visszacsatolásként tovább erősítheti a felmelegedést.

Bővebben: Ellenünk fordulhatnak az erdők


Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 20 százaléka írható az erdőirtások számlájára, téves felfogás ezért, hogy megoldás lehet a klímaharcban, ha újra és újra kivágjuk az erdőket, majd helyükre fiatal erdőt telepítünk, hogy elnyeljék a szén-dioxidot. Ennek ellenére, a szakember szerint az erdőtelepítés önmagában fontos oldala lehet a környezetvédelemnek, amennyiben őshonos fafajokkal történik, a meglévő erdőkben pedig a fenntartható erdőgazdálkodás lehet a megoldás. Ez utóbbit mutatjuk be az erdőkről szóló sorozatunk következő részében.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK