Egyedülálló növényevő dinoszaurusz került elő Kínában, amely azt bizonyítja, hogy a jura időszaki theropodák ökológiai szempontból sokkal változatosabbak voltak, mint eddig gondolták. A lelet fontos bizonyítékokat szolgáltat arról, hogyan fejlődött ki a madarak háromujjú végtagja.

A ritka maradványt a Nature legújabb számában ismertetik a George Washington Egyetem kutatói kínai kollégáikkal közösen. A faj evolúciós szempontból új perspektívát nyújt a madarak végtagjának evolúcióját vizsgáló kutatók számára, és kiegyezést hozhat a sok millió éves csontok, valamint a ma élő madarak molekuláris vizsgálatából származó ellentétes adatok között.

A Limusaurus inextricabilis névre keresztelt maradványt az ÉNy-kínai Junggar-medence 159 millió éves kőzeteiben fedezték fel. Az állat csontjai egymás hegyén-hátán hevertek az egykori mocsári üledékeket feltáró bányagödörben. A fosszília részletes vizsgálata során kiderült, hogy mind a felső, mind az alsó állkapocs fogatlan volt, vagyis a dinoszaurusz teljesen kifejlett csőrrel rendelkezett. A fogak hiánya, az éles karmok nélküli rövid karok, valamint a zúzakövek mind arra utalnak, hogy a Limusaurus annak ellenére növényevő volt, hogy a ragadozó Theropoda dinoszauruszok rokonságába tartozik.

A maradvány mellső végtagja szokatlan felépítésű és meglepő megoldást nyújt egy régóta húzódó vitában: vajon melyik ujjak vannak jelen a ma élő madaraknál, amelyek a Theropoda dinoszauruszok leszármazottai? A theropodák mellső végtagjai azt sugallták, hogy a külső két ujj veszett el az evolúció során, és csak a belső három maradt meg a madaraknál. Ezzel szemben viszont a ma élő madarak embriói arra utalnak, hogy a madarak egy ujjat kívülről, egy másikat pedig belülről veszítettek el.

Az összes többi Theropodával szemben a Limusaurus mellső végtagjánál az első ujj erősen redukálódott, a második mérete viszont növekedett. Az amerikai és kínai paleontológusok szerint ez átmeneti helyzetet jelent, melynél a belső ujj elveszett, a többi ujj pedig felvette a mellette lévő ujjak alakját. Vagyis a legfejlettebb theropodák három ujja a második, a harmadik és a negyedik ujjból alakult ki, ami összhangban van a madárembrióknál megfigyelt tulajdonságokkal.

A Limusaurus az első ismert Ceratosaurida Kelet-Ázsiából, és egyúttal a csoport egyik legprimitívebb tagja. Ennek a változatos Theropoda csoportnak a tagjai gyakran viselnek a fejükön tarajokat vagy szarvakat. Sokuknak voltak szokatlan, bütykös ujjai, amelyekről azonban hiányoztak az éles karmok.

Forrás: NSF

Az állat csontjai egy kisebb krokodiléval (jobbra) együtt kerültek elő

A maradványt rejtő kőzetrétegekből már korábban is kerültek elő jó megtartású és változatos dinoszaurusz- és egyéb csontvázak. Ilyen volt például a legidősebb Tyrannosaurida (Guanlong wucai), a legidősebb szarvakat viselő dinoszaurusz (Yinlong downsi), a Jiangjunosaurus junggarensis névre hallgató új Stegosaurida, vagy a rohangáló krokodil (Junggarsuchus sloani) maradványa. Az ásatásokat számos szervezet támogatta, többek között a National Science Foundation és a National Geographic Society.