A kakukk hangja időtlen idők óta a tavaszt jelzi, de talán csak keveseknek tűnik fel, hogy ez a hang ma már az év során egyre korábban hallható. A klímaváltozás miatt ugyanis, más fajokhoz hasonlóan, a kakukk is hamarabb érkezik meg Európába, az időzítés azonban a fölmelegedés miatt veszélybe került.

A klímaváltozás arra készteti a vándormadarakat, hogy korábban érkezzenek fészkelő helyeikre, illetve a maradókat, hogy korábban rakják le tojásaikat. Ez a sietség azonban nem egyforma minden fajnál, és ez okoz zavart a kakukknál - mutattak rá Nicola Saino, a Milánói Egyetem ornitológusa vezetésével finn, francia és orosz kutatók.

A szakemberek azokat a változásokat elemezték, amelyek hatvan év alatt végbementek a kakukk (Cuculus canorus) egyedi, tojáslerakási szokásaiban. Mint köztudott, a kakukk más madárfajok fészkébe rakja le tojásait, és becsapva őket a "befogadó" szülőkkel nevelteti fel fiókáit. A cselt, amelyet először a nagy ókori filozófus, Arisztotelész figyelt meg, olyan tökélyre fejlesztette, hogy színben, formában, nagyságban különböző tojását is sikerült olyanná alakítani, mintha a nevelő szülőké volna.

Csakhogy a klímaváltozásnak köszönhetően az idegen fészkekben más-más időpontban kezdődik a költés. A rövid távon vándorlók és a helyben maradók jóval előbb kezdik, mint azok a madarak, amelyek messziről jönnek. A kakukk, amely az utóbbi kategóriába tartozik, továbbra is "szinkronban" van a hosszú vándorútra kelőkkel, például a nádi poszátával, aminek következtében az utóbbi 60 év alatt a hozzájuk csempészett tojások megduplázódtak. A többiek viszont előbb költenek, mint ahogy a kakukk megérkezne vagy megérnének a tojásai, így ezeknek fészkeiben erőteljesen csökken a kiskakukkok száma. Ezzel azonban a kakukk-populáció is veszélybe kerülhet - állapították meg a kutatók.