A kizárólag a közép- és dél-amerikai őserdőkben élő nyílméregbékákat szinte mindenki ismeri, legalább a kalandfilmekből. A békák a mérgek rendkívül változatos tárházával igyekeznek megvédeni magukat a ragadozók ellen. Amerikai kémikusok most megjelent beszámolója szerint egy eddig ismeretlen méregcsaládot azonosítottak e színpompás kétéltűek néhány tagjában. E mérgekről eddig úgy tudták, hogy sehol sem fordulnak elő a természetben.

H. Martin Garraffo és munkatársai az amerikai National Institutes of Health (NIH) egyik laboratóriumában tanulmányozták a nyílméregbékafélék (Dendrobatidae) családjába tartozó kétéltűek méreganyagait. A kutatók eddig már több mint 500 alkaloidot - potenciálisan mérgező anyagot - azonosítottak a családba tartozó békák bőrében. A békák ezeket kémiai védekező fegyverként használják a ragadozók ellen. Mérgező voltukra rendkívül változatos és élénk figyelmeztető színezetükkel is igyekeznek felhívni a figyelmet, hiszen semmi hasznuk nem lenne a mérgükből, ha a ragadozók nem tanulnák meg, hogy elkerüljék őket. Külön érdekesség, hogy noha a nyugat-kolumbiai bennszülöttek a Dendrobatidae családba tartozó 251 fajból mindössze háromnak (Phyllobates aurtotaenia, P. bicolor és P. terribilis) használják a mérgét a fúvócsöveikkel kilőtt nyilak hegyének kezelésére, az egész csoportra "ráragadt" a nyílméregbéka név.

A kutatók a mostani tanulmányban a nyílméregbékák Ameerega nemzetségébe tartozó kétéltűek 25 fajából 13-nak a bőrét vizsgálták meg, hogy megállapítsák, milyen alkaloidokat tartalmaznak. Ekkor azonosították az új mérgeket, amelyekről kiderült, hogy a természetben eddig ismeretlen N-metil-dekahidrokinolinok közé tartoznak.

A nyílméregbékák jószerivel valamennyi alkaloidjukhoz a táplálékukkal jutnak, nem maguk szintetizálják ezeket. Hangyákból, atkákból, kis bogarakból, ezerlábúakból és valószínűleg más kis ízeltlábúakból vonják ki az alkaloidokat, majd rendkívül hatékonyan koncentrálják, esetleg átalakítják, végül a bőrükben raktározzák ezeket.

Garraffo és csoportja még bizonytalan abban, hogy az újonnan fölfedezett N-metil-dekahidrokinolinok milyen állatokból származhatnak. Fölmerült a lehetősége, hogy talán hangyákból erednek, de az is elképzelhető, hogy a békák kivételesen a saját testükben állítják elő ezeket a vegyületeket. A kérdés eldöntéséhez a kutatók azt tervezik, hogy fogságban tartott békákat különböző alkaloidokkal etetnek, és akkor kiderül, hogy képesek-e az állatok saját maguk szintetizálni a most azonosított vegyületeket.

A nyílméregbékák alkaloidjai kutatásának jelentős gyakorlati haszna van. Az alkaloidok a gyógyszergyártás fontos alapanyagai közé tartoznak, így minden újonnan fölfedezett alkaloid potenciálisan új gyógyszert is jelent olyan súlyos betegségek gyógyítására, amilyen például az epilepszia vagy az asztma.

Forrás: American Chemical Society