Vígan repülhetnek ócskavasaikkal a felelőtlen légitársaságok

Az elmúlt hetekben jócskán rájárt a rúd a polgári légiközlekedési ágazatra, ezen belül is elsősorban az érintett légitársaságokra és a két nagy repülőgépgyártó vállalatra. Miközben ugyanis a Boeing az új 787 Dreamliner műszaki problémái miatt kénytelen immár sokadszor magyarázkodni, addig az Airbus számára több mint kínos, hogy rövid időn belül immár a második, általuk gyártott utasszállító zuhant a tengerbe. A Yemen Airways A310-esének pusztulásáról azonban minden valószínűség szerint legkevésbé a gyártó tehet (sőt ez az Air France gép ügyében sem biztos), hiszen mint kiderült, a leszálláshoz készülődő gép rendkívül rossz időjárási viszonyok közepette volt kénytelen a kényes manőver megkezdésére. Egy másik, ennél aggasztóbb tényező mellett sem szabad azonban elmenni, ugyanis a Francia Légügyi Hatóság szerint már évek óta komoly műszaki hiányosságokkal küzdött a jemeni légitársaság utasszállítója, ami vélhetően az elmaradt karbantartásokra és a nem megfelelő üzemeltetésre vezethető vissza.

Egy régi motoros - Airbus A310

Az Indiai-óceánba zuhant Yemenia (Yemen Airways - Jemeni Légitársaság) IY626 számú járatán az európai repülőgépgyártó konzorcium egyik régebbi típusa, a kéthajtóműves A310-es teljesített szolgálatot. A szélestörzsű, elsősorban közepes távolságú útvonalakra szánt típus tervezése még az 1970-es évek végén megkezdődött, és tulajdonképpen az elődtípus, az A300-as módosított változatának tekinthető.

A gyártást az 1980-as évek közepén kezdték meg, a most szerencsétlenül járt 70-ADJ lajstromjelű példány 1990-ben gördült le a gyártósorról. Az 535-ös gyártási számú gépet 1999-től üzemeltette a Yemenia. A repülőgép eddigi pályafutása során mintegy 51 900 repült órát teljesített 17 300 felszállás során. Az amerikai gyártmányú, Pratt and Whitney PW4152 hajtóművekkel felszerelt utasszállító repülőgép Jemenből a Comore-szigetekre tartott, a fedélzeten az eddigi információk szerint a személyzettel együtt 153 fő tartózkodott.

Az A310-esek a gyári adatok szerint akár 9600 km távolságra is elrepülhetnek 220 fővel a fedélzeten, ugyanakkor az utastér átrendezésével, a székezés sűrítésével ez utóbbi szám 280-ra is emelhető. A 164 tonna felszállótömegű repülőgép törzsének hossza 46,6 méter, szárnyainak fesztávolsága pedig 43,9 méter.

A típus gyártása már befejeződött, helyét a sokkal korszerűbb A330-as család vette át. Összesen 214 példány még mindig üzemben áll 41 légitársaságnál. Az A310-esek még hosszú pályafutásra számíthatnak, a légi teherszállítással foglalkozó cégek ugyanis előszeretettel vásárolják fel a légitársaságoktól ezt a költséghatékonyan üzemeltethető, de az utasforgalomból lassan kikopó típust, mivel a jobb állapotban lévő példányokat a gyártó cég segítségével olcsón alakíthatják át cargo célokra.

Ugyanakkor a szóban forgó, közel húsz éves jemeni gép a hírek szerint meglehetősen rossz műszaki állapotban lehetett. A Francia Légügyi Hatóság már 2007-ben jelezte, hogy nem minden működik megfelelően az A310-esen. A gyártó cégnél szintén hosszú ideje nem járt karbantartáson, felújításon a gép, így könnyen előfordulhatott, hogy állapota folyamatosan romlott, sorra jelentkezhettek az elhasználódás tünetei. Ettől függetlenül nem törvényszerű, hogy emiatt zuhant az óceánba a gép, azonban könnyen belátható, hogy egy nem kielégítő műszaki állapotban lévő szerkezet rossz időjárási körülmények között hamarabb kerül nehéz helyzetbe, mint egy kifogástalanul karbantartott példány.

Feketelistás légitársaságok

A légiközlekedési piacon világszerte több ezer kisebb-nagyobb légitársaság, teherszállítással foglalkozó vállalkozás üzemeltet repülőeszközöket. Ezek megfelelő hatósági ellenőrzése nem egyszerű feladat, pláne azokban az országokban, ahol a központi ellenőrzés gyenge, illetve hiányoznak az erre hivatott intézmények vagy virágzik a korrupció. Így aztán sajnos semmi meglepő nincs abban, hogy napjainkban is levegőbe emelkedhetnek olyan repülőgépek és helikopterek, melyek műszakilag nincsenek kifogástalan állapotban, sőt a személyzet kiképzettsége sem üti meg a megfelelő szintet.

A gyártók által előírt kötelező ápolások és karbantartási munkálatok, a meghibásodott, de az üzemelést pillanatnyilag nem hátráltató alkatrészek cseréje, javítása sok esetben hanyagságból, vagy pénzügyi megfontolásból marad el az ellenőrzés alól részben vagy teljesen kicsúszó légitársaságoknál. Ezeket a cégeket - főleg ha az általuk repült útvonalak nem érintenek szigorúbb szabályokat alkalmazó, megfelelő hatósági háttérrel rendelkező országokat - semmi sem kényszeríti arra, hogy betartsák a gyári előírásokat. Sokszor a legalapvetőbb karbantartásokat sem végzik el, egyszerűen kizsigerelik az innen-onnan összevásárolt, ellenőrizhetetlen előéletű gépeiket, minimális ráfordítással a "szétesésig" használva őket.

Afrikában, Ázsia elmaradott országaiban, vagy éppen a volt Szovjetunió utódállamaiban számos olyan légitársaság van, melynek üzemeltetési normái nem ütik meg az európai, vagy az amerikai szövetségi légügyi hatóságok szerinti megfelelő szintet, így ezeket vagy kitiltják az adott országok repülőtereiről, vagy különböző listák segítségével felhívják az utazóközönség figyelmét arra, hogy lehetőség szerint kerüljék el őket. Megfelelő nemzeti támogatottság híján azonban a helyi üzemeltetésüket nem tudják befolyásolni, így például az afrikai kontinensen vígan repülhetnek "ócskavasaikkal" azok a felelőtlen légitársaságok, melyeket Európába vagy az Egyesült Államokba már be sem engednek. Ilyen elrettentő példaként említhető az észak-koreai állami légitársaság (Air Koryo) is, ugyanis a világtól elzárkózva tengődő sztálinista rezsim évtizedek óta nem jut korszerű, új gépekhez, illetve a meglévő elavult flotta megfelelő üzemeltetéséhez szükséges pótalkatrészekhez, így napjainkban már olyannyira lepusztult állapotba kerültek a repülőeszközeik, hogy komoly bátorság kell felülni rájuk.

A Yemenia ugyan nem volt "feketelistás", azonban tény, hogy már több alkalommal felhívta magára a légügyi hatóságok figyelmét. Meglehetősen "lazán" kezelte ugyanis a nemzetközi előírásokat, gyártói utasításokat, ajánlásokat. Persze ez a helyi utazóközönséget a legkevésbé sem zavarta, hiszen nyilván nem volt megfelelő információjuk vagy összehasonlítási alapjuk - és vélhetően a választási lehetőségük sem túlságosan, ha például Jemenből kívánnak a Comore-szigetekre repülni. Feltételezhető, hogy a helyi hatóságok sem léptek fel megfelelő határozottsággal - ha egyáltalán ismerték a problémát és foglalkoztak vele - a céggel szemben, így a 2007-ben napvilágot látott francia aggodalmak ellenére vígan üzemeltették az A310-est.

Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy egyelőre nem ismeretesek a gép lezuhanásának pontos körülményei, így a konkrét okot vagy okokat sem tudhatjuk.

Az 1961-ben alapított, jemeni és szaúdi állami tulajdonban álló Yemen Airways vegyesen üzemeltet amerikai Boeing, európai Airbus és orosz Iljusin típusokat. A légitársaság gépei elsősorban a környező arab országokba, Afrika egyes államaiba illetve Ázsiába repülnek, de európai járataik is vannak.

Temesvári Péter