Az évszázad napfogyatkozása július 21-én éjjel

Mintegy hat perc hosszúságú teljes napfogyatkozás látható július 22-én a reggeli órákban Ázsia és a Csendes-óceán egy része felett. Ez a jelenség a leghosszabb napfogyatkozás, amelyet a ma élő emberek megcsodálhatnak, ezért az évszázad napfogyatkozásának is nevezik. Sajnos hazánkból még részleges fogyatkozásként sem látható, az interneten azonban közvetítik az eseményt, így az érdeklődők Magyarországon is követhetik, az időeltolódás miatt előző éjjel.

2009. július 22-én teljes napfogyatkozás lesz, sajnos Magyarországról nézve bolygónk túloldalán. A 136-os Szárosz-ciklushoz tartozó jelenség érdekessége, hogy a totalitás sávjának közepén maximálisan 6 perc 39 másodpercen keresztül lesz sötétség. Az esemény a Csendes-óceánban lévő Bonin-szigetektől délre következik be, onnan nézve a Nap 86 fok magasan mutatkozik az égen, tehát majdnem pont a szerencsés megfigyelők feje felett.

Ez lesz a XXI. század leghosszabb teljes napfogyatkozása, időtartama alig marad el az elméletileg lehetséges maximális értéktől. Mint említettük, a jelenségre a Föld "túloldalán" kerül sor, ezért Magyarországról még részleges fogyatkozásként sem lehet megfigyelni. A teljesség sávja Indiánál indul, majd átszeli Nepál keleti részét és Kínát, elhalad Japán déli partjai mellett, végül néhány kis szigetet érintve végigfut a Csendes-óceán jelentős részén.

Az évszázad leghosszabb napfogyatkozását az interneten is követhetik az érdeklődők a Kínai Csillagászati Szövetség és a Kínai Tudományos Akadémia jóvoltából. További információk a Csillagászat nemzetközi éve honlapján olvashatók.

Figyelem! Az időeltolódás miatt Magyarországon 21-ÉRŐL 22-ÉRE VIRRADÓ ÉJSZAKA, körülbelül éjjel 2-től kell nézni a közvetítést az érdeklődőknek! Shanghajban például (magyar idő szerint) 2.23-kor kezdődik a részleges fogyatkozás és 3.36-kor a lényeg, a teljességi szakasz.

A mellékelt térképeken a totalitás sávjának helyzete látható; az ábrák nagyobb változatai a kép alatti linkeken tölthetők le. A Google Maps a totalitás sávjáról egy interaktív térképet is készített, ahol a lehetséges megfigyelési helyszínek részletesebben tanulmányozhatók. Emellett egy külön térkép mutatja a fogyatkozás leghosszabb fázisának térségét.

A totalitás sávja. Letölthető térképek az alábbi területekről: India, Kína, Japántól délre, Csendes-óceán keleti része (NASA, Espenak)

A megfigyelés helyszínének tervezésekor érdemes az időjárást is figyelembe venni. Ilyen szempontból a helyzet legbizonytalanabb a sáv első harmadában, ahol 60-80% közötti lesz a borult égbolt valószínűsége. A mellékelt ábrán a borult ég előfordulásának esélye látható a fogyatkozás időszakára a teljesség sávjában, az árnyék haladási iránya szerint balról jobbra.

A felhőborítottság előrejelzett mértéke a totalitás sávjában (NASA, Espenak)