Amerikai kutatók fölfedezték, hogy a medvelepkék egyik faja úgy képes elhárítani a denevérek támadását, hogy saját ultrahang kibocsátásával megzavarja a vadászok ultrahangradarját. Ez a fölfedezés újabb elemmel bővíti azoknak az ismert védelmi mechanizmusoknak a listáját, amelyeket a rovarok az evolúció folyamán fejlesztettek ki a denevérek ellen.

Az, hogy a denevérek képesek ultrahang segítségével (echolokációval) sötétben is betájolni a repülő rovarokat, az éjszakai rovarevők mesterévé tette ezeket az emlősöket. Az evolúciós verseny folyamán azonban a zsákmányállatok sem tétlenkedtek. Egyes rovaroknak olyan hallószervük alakult ki, amelyekkel érzékelik a denevérek hangjeleit, és kitérő manővert hajtanak végre.

Elméletek az ultrahang-kibocsátásról

A medvelepkék (Arctiidae) képesek ultrahangos kattogással válaszolni a támadó denevér ultrahangjeleire. Kattogós védekezésmódjukat már évtizedek óta tanulmányozzák a szakemberek, de a hatásmódját illetően nem sikerült egyértelmű eredményre jutniuk. A kutatók három hipotézist dolgoztak ki, amelyek közül akár több is igaz lehet egyszerre. Az egyik elmélet szerint a kattogások meghökkentik a gyanútlan denevért, ami elegendő időt hagy a lepkének a menekülésre. A másik elképzelés az, hogy a kattogással a rossz ízükre figyelmeztetik a támadót, a harmadik szerint pedig a két ultrahangjel interferál egymással, így igazi radarzavarás jön létre.

Korábban a kutatók már megállapították, hogy a kattogás valóban megzavarja a gyakorlatlan denevéreket, de a repülő emlősök nagyon hamar hozzászoknak, és utána már nincs semmilyen védő hatása. A módszer csak akkor lenne hatékony védekező eszköz, ha kevés ilyen lepke fordulna elő a természetben, ez pedig nem igaz.

A rossz ízre figyelmeztető kattogás hasznos védekező módszer lehet. A denevérek hamar megtanulják, ha a kattogó zsákmányállat élvezhetetlen, így a kattogás sok lepke életét mentheti meg. A legutóbbi vizsgálatok szerint akad is olyan lepkefaj, amely együttesen használja az ultrahangos és a kémiai védekezési módot.

Nickolay Hristov

Az amerikai kutatók által használt kísérleti elrendezés. A medvelepke megzavarja a denevérek hangradarját

A harmadik elméletre, azaz arra, hogy a lepkék ultrahangja valóban megzavarja-e a denevérek ultrahangos tájékozódási rendszerét, eddig nem volt semmilyen bizonyíték. Ezért a Wake Forest Egyetem biológusa, Aaron Corcoran és munkatársai kidolgoztak egy olyan kísérleti elrendezést, amelynek alapján eldönthették, hogy a Bertholdia trigona medvelepke esetében a kattogás a meghökkentést, a rossz ízre figyelmeztetést vagy a radarzavarást szolgálja-e.

Kifinomult radarzavarás

Ultrahangos felvevőeszközök és nagy sebességű, infravörös videoberendezés használatával tanulmányozták a denevérek és a lepkék viselkedését. Amennyiben a lepkék védekező ultrahang-kibocsátása egyszerűen a meghökkentést szolgálná, akkor a denevérek újra támadnának, és végül elfognák a lepkéket. Ha az ultrahangos védekezés a lepke rossz ízére figyelmeztetne, akkor a denevér elfogná az első lepkét, majd megtanulná a kellemetlen leckét, és egyáltalán nem támadná meg őket többé.

 

 

 

A denevér lepkevadászatáról készült videók. A felső videón hallatszik, amint a denevér közeledésére a lepke kattogó hangot bocsát ki, ezért a ragadozó elhibázza a zsákmányt. Az alsó videón a lepke "néma" marad, ezért a denevér sikeresen elkapja (Science/AAAS)

Corcoran és csoportja azonban azt tapasztalta, hogy a denevérek jó darabig se nem csökkentették, se nem növelték a lepkék elleni támadások gyakoriságát, hosszú idő után azonban végül felhagytak a lepkék üldözésével. A Science legújabb számában közzétett eredmények arra utalnak, hogy ezek a lepkék valódi hangradarzavaró védekező mechanizmust fejlesztettek ki az evolúció folyamán, amely hatékony védelmet nyújt számukra az éhes denevérek ellen.

Forrás: Science/AAAS