Homo sapiens dárdája okozhatta az iraki Neander-völgyi férfi halálát

Egy Homo sapiens eldobott dárdája okozhatta annak a Neander-völgyinek a halálát 50-75 ezer évvel ezelőtt, amelynek földi maradványait a mai Irak területén, a Zagrosz-hegység barlangjában fedezték föl. A kutatók kőkorszaki hajítóeszközökkel rekonstruálták a sebesülés lehetséges okait.

A férfi, akit a kutatók a lelet helye után Shanidar 3-nak neveztek el, halálakor 40-50 éves volt, ízületi gyulladásban szenvedett. Bal oldalon, a kilencedik bordáján éles szélű, mély vágott sebet fedeztek fel. A sebesült borda már gyógyulásnak indult, amikor a férfi elhunyt. A Duke Egyetem kutatói szerint halálát valószínűleg az okozhatta, hogy a tüdeje is megsérült - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.

A kutatók már ötven éve tanulmányozzák ezt a sebesülést. Egyesek szerint a férfi párharcban, késszúrás következtében sebesült meg. Mások szerint véletlen baleset volt - vadásztársa okozhatta, vagy akár a férfi saját magát sebesítette meg - ecsetelte a lehetőségeket a tanulmány vezető szerzője, Steve Churchill, a Duke University evolúciós antropológiai intézetének docense, aki szerint a legvalószínűbbnek az látszik, hogy a Homo sapiens hajítódárdája idézte elő a sérülést.

A tudósoknak mindeddig nem sikerült pontosan meghatározniuk Shanidar 3 korát, aki valamikor 50 000 és 75 000 évvel ezelőtti időszakban élhetett. "A modern ember abban a korban már rendelkezett hajítófegyverrel, míg a Neander-völgyi ember nem" - hangsúlyozta a kutató. Sőt dárdavetőt is alkalmazott, amellyel nagyobb távolságra juttatta el a fegyvert.

Míg a Homo sapiens fegyverzete egyre kifinomultabbá vált, a Neander-völgyi - bár lándzsával vadászott - a fegyvert Steve Churchill szerint leginkább arra használta, hogy ne engedje testközelbe a vadállatokat.

A Duke University kutatói az őskori haláleset lehetséges okait mérlegelve több kísérletet is elvégeztek. Speciálisan kalibrált íjpuskával, amelyen bejelölték a lövés erejét, "kőkorszaki" hajító eszközökkel "bombázták" egy sertés csontvázát. A tesztek révén meghatározták, milyen mozgási energia szükséges ahhoz, hogy a lövés Shanidar 3 sebesüléséhez hasonló sebet okozzon. Összehasonlították a hajítódárda okozta sérülést, valamint a sebet, amelyet párharcban lándzsával okoznak. Utóbbi nagyobb erővel fúródik a testbe és jelentősebb sérülést okoz, mint amelyet a Neander-völgyi bordáján felfedeztek. További érv a hajítódárda mellett a sérülés szöge: bármi okozta is a sebesülést, az 45 fokos szögben fentről lefelé hatolt be a testbe, ami szintén hajítófegyver röppályájára utal.

"A férfi 167-168 centiméter magas lehetett, és állt, amikor testébe fúródott a gyilkos eszköz" - hangsúlyozta Steve Churchill.

Shanidar 3 mellett még egy sebesült Neander-völgyi csontváza ismert. Franciaországban került elő, és a modern ember jégkori, kihalt populációjának, a cro-magnoni embernek a kortársa volt. Fejsérülést szenvedett, amely majdnem begyógyult.

Két külön faj

A ma élő összes ember ugyanazon fajhoz (Homo sapiens sapiens, modern ember) tartozik. A Neander-völgyi embert (amelyet régebben "ősemberként" vagy "unokatestvéreinkként" említettek) a szakemberek többsége már nem a Homo sapiens egyik kihalt csoportjaként, hanem önálló fajként tekinti (Homo neanderthalensis). A Neander-völgyiek néhány százezer évvel ezelőtt éltek Európa-szerte és Nyugat-Ázsiában, de mintegy 30 ezer éve kihaltak. Noha az ősmaradványok és a régészeti leletek alapján meglehetősen sokat tudunk a fiziológiájukról és a társadalmi életükről, hirtelen eltűnésük a mai napig rejtély.