A Föld sorsa is megpecsételődött - új számítások szerint elnyeli majd a Nap

2009.08.04. 9:00

Régóta úgy számolnak a csillagászok, hogy amikor a Nap élete vége felé vörös óriássá fúvódik fel, elnyeli a Merkúrt és a Vénuszt. Újabb elemzések alapján a Föld sem kerüli el végzetét: a két égitest árapály-kölcsönhatása nyomán a napfelszín enyhén "kiemelkedik" a bolygónkhoz közeli részén, és fokozatosan elnyeli a Földet. Mindez körülbelül ötmilliárd év múlva várható.

 

Napunk lassan fogyasztja magjának fúziós hidrogénkészletét, miközben energiát termel és éltető sugárzást ad. Amikor majd (mintegy ötmilliárd év múlva) a hidrogén koncentrációja erősen lecsökken a magban, külső rétegei felfúvódnak. Mivel a felszíne távol kerül az energiát termelő centrumtól és felülete is nagyobb lesz, külső rétegei lehűlnek, az égitest ezért vöröses színt ölt.

A folyamat keretében a Nap energiakibocsátása megemelkedik, mérete pedig közel 250-szeresére nő. Már korábban sikerült kimutatni, hogy a Merkúr és a Vénusz ekkor csillagunk belsejében kering majd. A Mars biztosan "megússza" ezt a fázist, bár szerény légkörét elveszíti az erős sugárzások miatt.

Mi történik a Földdel? Nehéz előrejelezni, hogy a folyamat során csillagunk mekkora tömeget veszít. Ettől ugyanis gyengül a gravitációs tere, emiatt pedig messzebb keringene tőle az összes bolygó - így a mi planétánk is.

Robert Smith (University of Sussex) és kollégái új, a korábbiaknál részletesebb elemzéseket készítettek, hogy meghatározzák, mekkorára nő majd a Nap, és a tömegvesztéskor mennyire távolodik el tőle a Föld. Kiderült, hogy csillagunk átlagos felszíne nem fogja elérni bolygónk várható keringési távolságát.

Azonban a Nap felszíne felett is kifejezetten forró gázanyag található. Ettől nem csak a Föld hőmérséklete nő még magasabbra, de hosszú idő alatt a ritka gázanyag súrlódása enyhén csökkenti is a keringési távolságát. Még fontosabb, hogy a felfúvódott Nap felszíne közel lesz a Földhöz, és a közöttük fellépő erős árapályhatástól csillagunk felszíne "kidudorodik".

Eleinte egy hatalmas, a Nap felszínéből kiemelkedő rész fogja a Földet elnyelni, később bolygónk még beljebb juthat csillagunkba. A számítások alapján a felfúvódott állapot közel ötmilliárd év múlva kezdődik. A fenti forgatókönyv szerint bolygónk anyaga (beleértve a kőzeteket és fémeket is), a Nap belsejében uralkodó magas hőmérséklet miatt fokozatosan el fog párologni. Elméletileg napjainkhoz képest 7,6 milliárd év múlva teljesen el is fogyhat bolygónk anyaga - ha a felfúvódott állapot kitart ilyen sokáig.

Forrás: NASA

Napunk aktív, de jelenleg még biztonságos távolságban lévő felszíne (NASA)

Nem ezek a folyamatok jelentenék az élet végét a Földön: a felszínen uralkodó és fokozatosan romló viszonyok már korábban is lakhatatlanná teszik bolygónkat. A Nap energiakibocsátása lassan, de folyamatosan emelkedik majd, amitől a globális átlaghőmérséklet is növekszik a Földön. A vizek egyre nagyobb része párolog a légkörbe, később az atmoszféra is fokozatosan elszökik. A becslések alapján közel egymilliárd év múlva már olyan viszonyok uralkodnak a Földön, amelyek lehetetlenné teszik rajta az életet.

Egy másik kataklizma a jövőből

Nemcsak a Nap felfúvódása lehet ijesztő távoli utódainknak, hanem szomszédunk, az Androméda-galaxis közelítése is. A csillagváros az újabb számítások alapján akár 2 milliárd év múlva is találkozhat Galaxisunk peremvidékével - igaz, ez feltehetőleg még nem jelent veszélyt a Földre nézve. A várható kataklizmáról és az első találkozót követő lehetséges eseményekről korábbi cikkünkben számoltunk be.



KAPCSOLÓDÓ CIKK