Készül a legnyálkásabb biorobot

Noha az egysejtű élőlények nem éppen az intelligenciájukról híresek, a robotok irányításában meglepően jól szerepelnek. Most egy brit kutatócsoport fogott bele egy hosszú távú kísérletbe, amelynek célja robotok építése ezeknek az organizmusoknak a felhasználásával.

A robotikában a legígéretesebb egysejtűeknek a nyálkagombák mutatkoznak. A nyálkagombák valahol a gombák és az állatok között helyezkednek el. Sejtjeiknek nincs sejtfaluk (mint a gombáknak), és amőbaszerű mozgással mozognak. Életük bizonyos szakaszában a sejtek úgynevezett plazmódiummá állnak össze, ennek a "nyálkacsomónak" az átmérője elérheti a méteres nagyságrendet is. A plazmódiumok - a különálló sejtekhez hasonlóan - szintén állábak kibocsátásával mozognak és keresik a táplálékot. A robotikában ezeknek a plazmódiumoknak a felhasználásával kísérleteznek.

A Physarum polycephalum nyálkagomba plazmódiumát néhány éve már alkalmazták hatlábú robotok vezérlésére. A plazmódiumnak azt a tulajdonságát használták ki, hogy kerüli a fényt, illetve a táplálékforrások (baktériumok és gombák) irányába igyekszik. A kutatók egy áramköri lapon hatágú csillag alakban növesztették a plazmódiumot, és számítógépen keresztül kapcsolták össze a robottal. A robot hat lábához fényérzékelőket szereltek, és az ezeket érő fényimpulzusokat visszajuttatták a plazmódium megfelelő ágaihoz. A plazmódium fényinger hatására bekövetkezett mozgását pedig visszacsatolták a robot lábaihoz. Végső soron tehát a nyálkagomba mozgása vezérelte a robotot, amely mindig a sötét területek felé igyekezett.

Hatlábú robot, amelyet a különálló plazmódium irányított (a képen látható robot nincs összekapcsolva a "vezérlőegységgel")

Andrew Adamatzky, a bristoli University of the West of England (UWE) kutatója most tovább akar menni egy lépéssel. Komplett "robotot" kíván létrehozni a Physarum polycephalum nyálkagomba plazmódiumából.

A tervezett Plasmobotot fény és elektromágneses ingerekkel akarja "programozni". Ezek összetett kémiai reakciókat váltanak ki a plazmódiumban. Adamatzky szerint ezeknek a kémiai reakcióknak a befolyásolásával be lehet programozni, hogy a Plasmobot merre menjen, tárgyakat "vegyen fel" a plazmába bekebelezve, sőt össze is rakja ezeket az alkatrészeket.

A Plasmobot eleinte apró hungarocell-darabkákkal dolgozna, mivel ezek könnyedén lebegnek a nyálkán, mondja Adamatzky. A hosszú távú célkitűzés, hogy ilyen robotokat lehessen fölhasználni a mikrogépezetek összeszerelésére.