Angol kutatók beszámolója szerint a disznók képesek megtanulni, hogyan juthatnak ahhoz a táplálékhoz, amelyet csak egy tükörben látnak. Érdekes azonban, hogy noha az ennivalót megtalálják a tükörképe alapján, saját magukat képtelenek azonosítani a tükörképükkel, tehát nincs éntudatuk.

A sertésekkel folytatott tükrös kísérletekről a Cambridge-i Egyetem állati gondolkodással és jóléttel foglalkozó viselkedéskutatója, Donald Broom és munkatársai számoltak be az Animal Behaviour című szakfolyóiratban. Először tükröt tettek a sertésólakba, és megfigyelték, hogyan reagálnak az állatok. Azok a disznók, amelyek soha nem láttak még tükröt, fokozatosan közeledtek a tükörhöz, rendszerint az orrukat is hozzányomták. Az egyik disznó össze is törte a tükröt, feltehetőleg azért, mert riválist látott a tükörképében. A disznók zöme azonban az első próbálkozások után elkezdték földeríteni a tükör körüli és a tükör mögötti részeket. Akkor is belepillantottak, amikor elhaladtak előtte.

Ezután Broom és munkatársai öt órát adtak négy pár disznónak, hogy vizsgálgassanak egy tükröt a kifutóban. Ezután mindegyik sertést bezárták egy ólba, ahol egy tükröt olyan szögbe állítottak, hogy az egy válaszfallal rejtett részt mutasson. A kutatók itt almadarabkákat vagy más ínyenséget helyeztek el, amelyet csak a tükörből lehetett látni. Amikor a kutatók hagyták, hogy a disznók körbenézzenek a területen, akkor a nyolc állatból hét bement a rejtett részbe és megtalálta az ennivalót.

A kontrollcsoportot olyan sertések alkották, amelyek sosem láttak még tükröt azelőtt. Ezek többsége a tükör mögött kereste az ennivalót, nem tudták a tükör alapján behatárolni az élelem igazi helyét.

Marc Hauser, a Harvard Egyetem kognitív evolúciós laboratóriumának vezetője elmondta, hogy a kísérlet érdekes, de hasonló viselkedést már több más állatnál megfigyeltek. Amit különösnek tart az az, hogy az állatok képesek tükröt használni elrejtett tárgyak felkutatására, ennek ellenére mégis képtelenek önmagukat felismerni tükörképükben.

Az énfelismerés tükörtesztjében a kutatók gyakran valamilyen festékpöttyöt vagy más jelzést tesznek az állatra, és figyelik, vajon a tükörbe nézve, észreveszik-e és piszkálják-e magukon a jelzést. Eddig nagyon kevés állatnál - szarka, palackorrú delfin, elefánt és emberszabású majmok - kaptak pozitív eredményt.

Broom is kipróbálta a tükörtesztet sertéseknél - eredménytelenül. Bár álláspontja szerint az eredménytelenségnek az is oka lehet, hogy a disznók annyiszor összepecsételik egymást, hogy egy folttal több vagy kevesebb nem számít nekik. Az viszont vitathatatlan, hogy a sertések a kiemelkedően értelmes állatok közé tartoznak, és ezért igyekezni kell a olyan jól tartani őket és humánusan bánni velük, amennyire csak lehetséges.