Ha életre kelhetne, nem egy történelem előtt élt ausztrál bennszülött könnyedén legyőzné a 100 és 200 méteres rövidtávfutó rekordert, Usain Boltot - állítja egy ausztrál antropológus. Szerinte Arnold Schwarzenegger is veszítene szkanderben bármelyik neander-völgyi nő ellen.

Ezek az állítások Peter McAllister archeológus és paleoantropológus végzettségű ausztrál író nemrég megjelent provokatív könyvében - Manthropology: The Science of the Inadequate Male (Férfitan: Az alkalmatlan modern hím tudománya) - jelentek meg. A könyvről és a könyvet népszerűsítő író-olvasó találkozóról a brit Independent magazin nyomán számolunk be, idézve a szerző állításait.

McAllister már a bevezető első soraiban sokkolja az olvasókat. "Ha ezeket a sorokat olvassa, akkor ön - vagy az a férfi, akinek a könyvet vette - a történelem legpocsékabb férfija. Nincsenek 'ha'-k meg 'de'-k - a legrosszabb férfi és pont... Mint csoport, valójában mi vagyunk a bolygón valaha élt hímnemű Homo sapiensek legszánalomraméltóbb serege."

Futás

McAllister szerint a modern férfi gyengébb elődeinél többek közt olyan alapvető olimpiai atlétikai sportágakban, mint amilyen a futás és az ugrás. A 20 ezer éve élt ausztrál bennszülöttek sebességére vonatkozó következtéseit például azokra a fosszilizálódott lábnyomokra alapozza, amelyet hat, zsákmányt üldöző férfi hagyott egy sekély tómederben. A T8 jelű ember lábnyomait vizsgálva kimutatja, hogy 37 kilométer óránkénti sebességet ért el a puha, iszapos tóparton. Összehasonlításképpen Bolt csúcssebessége a 100 méteres síkfutásban óránként 42 kilométer volt a múlt évi pekingi olimpián, amikor beállította 9,69 másodperces világrekordot (azóta már ebből is lefaragott 11 századmásodpercet).

Usain Bolt nyer a berlini atlétikai világbajnokságon

McAllister egy cambridge-i interjúban azt mondta, hogy modern edzéssel, tüskés futócipőben és gumírozott futópályán a bennszülött vadászok valószínűleg elérték volna a 45 kilométeres óránkénti sebességet. Ráadásul szerinte erre a teljesítményre nem csak egy kiemelkedő "bennszülött bajnok", hanem jószerivel a T8 valamennyi társa képes lehetett, akik még gyorsulhattak is a zsákmányszerzés utolsó pillanataiban.

Magasugrás

Ami a magasugrást illeti, McAllister azt írja: egy német antropológus olyan képeket készített Afrikában a múlt század elején, ahol fiatal férfiak 2,52 métert is elérő magasságot ugranak át. Ezek a fotók egy beavatási szertartáson készültek, és mindenkinek át kellett ugrania saját maga magasságát ahhoz, hogy a férfikorba léphessenek. Összehasonlításképpen Javier Sotomayor 1993-ban fölállított világrekordja 2,45 méter.

McAllister szerint ezek a kiváló eredmények annak köszönhetők, hogy ezek a férfiak fiatal koruktól fogva tökéletesítették magasugró képességeiket, állandóan próbára tették magukat, versenyeztek egymással, és rendkívül aktív életet éltek.

Szkander

McAllister azt is kifejti, hogy egy neander-völgyi nőnek 10 százalékkal nagyobb volt az izomtömege, mint egy átlagos modern európai férfinak. Maximális edzettséggel a korai nők izomtömege elérte volna annak az izomtömegnek a 90 százalékát, amellyel Schwarzenegger büszkélkedhetett csúcsformájában, az 1970-es években. Sokkal rövidebb alkarjuk miatt azonban gond nélkül lenyomták volna a testépítő bajnokot a szkanderasztalnál.

A könyvben a fentieken kívül még számos példát hoz fel a szerző, amely szerinte mind azt bizonyítja, hogy a mai férfiak fizikai teljesítőképessége meg sem közelíti az elődeikét. Minek köszönhető mindez?

A hanyatlás okai

McAllister szerint rendkívül inaktívak vagyunk napjainkban, és ez a fizikai tespedés az ipari forradalom óta egyre fokozódik. Egyszerűen nem vagyunk kitéve olyan terhelésnek és olyan kihívásoknak, amelyeknek a közelmúlt és a régmúlt emberei. Még az élsportolók által végzett edzés sem jelent megközelítőleg akkora fizikai kihívást, mint amekkorával a múltbeli férfiaknak meg kellett küzdeniük.

Nyilván nem kívánjuk vissza azoknak az időknek a megpróbáltatásait, de akadtak aknak olyan dolgok, amelyeknek - legalább részbeni - újra meghonosítása hasznunkra válna, zárja ismertetését az Independent a szerző véleményével.

Mennyire megbízhatók a szerző állításai?

Peter McAllister archeológusként és paleoantropológusként végzett az ausztráliai Queenslandi és New Englandi Egyetemen. Jelenleg azonban már nem műveli a szakmáját, hanem magazinokban jelentet meg különböző témájú írásokat, illetve sikeres sci-fi író. A Manthropology az első ismeretterjesztő könyve. Noha a szerző rengeteg forrást használt a könyvéhez, több antropológus is szkeptikusan fogadja a műben megfogalmazott állításokat.