A legszegényebb kontinens sanyarú sorsához a betegségek, túlnépesedés, háborúk és népirtások mellett a természet is hozzájárul. Míg nálunk a kellemes őszi idő után kezd beköszönteni a csípős, fagyos időjárás, addig Afrika egyes részein most kezdődik a csapadékos évszak. Kelet-Afrikában a Nap járása egy évben kétszer okoz olyan helyzetet, hogy nagyobb mennyiségű eső hullhat, máskor viszont még a harmat kialakulásának sem kedveznek a viszonyok. Miután 2007 óta folyamatosan az átlagosnál és szükségesnél kevesebb esett, nagy reményeket fűznek az elegendő csapadékhoz.

Heti műholdképünk egy úgynevezett levezetett kép, amely összehasonlítja a növényzet 2009 júliusa és októbere közötti fejlődését a 2002 és 2008 közötti hasonló, két csapadékos évszak közti időszakokkal. A barna szín az átlagosnál kisebb növekedést, szárazabb időjárást, míg a zöld az erőteljesebb fejlődést jelöli. Jól látható, hogy Kelet-Afrika országaiban milyen erőteljes csapadékhiány volt ebben az időszakban, ami miatt az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) adatai szerint csak Kenyában közel 4 millió embernek van szüksége élelmiszer-segélyezésre.

Forrás: ELTE

A felvétel feliratok nélkül, nagyobb méretben

A felvétel kiterjedése 8500x5500 km

Most viszont felcsillant a remény, a csapadékos évszak ugyanis nagy esőzésekkel indult. A Kenya északkeleti területeire hirtelen jött csapadék azonban a kiszáradt, kemény talajra hullva nehezen szivárog be, így hirtelen lezúdulva nagy árvizeket okoz.

Ha Afrikáról és az aszályról esik szó, meg kell említenünk az elsivatagosodásról elhíresedett Száhel-övezetet is. (A szó arab nyelven a sivatag szegélyét jelenti.) Ez az a terület, amelynek félsivatagi éghajlata sokáig lehetővé tette a legeltetést és a kölestermesztést, de manapság egyre nagyobb részen hódítja meg a Szahara sivataga, csökkentve a mezőgazdasági területeket, ami nagy éhezéseket okoz. Érdekesnek tűnik még a Kongó-medence területe, ahol a kiértékelés szárazodást jelöl, ám ezen az esőerdőkkel borított egyenlítői területen az itt élők ezt valószínűleg nem érzékelik.

A képet a NASA NOAA AVHRR műszerének adataiból származtatták le.

Kovács Gábor (ELTE)