Ismét Budapesten a Tudomány Világfóruma

2009.11.04. 16:19

November 5. és 7. között ismét a világ tudományos fővárosává válik Budapest. A tudomány kommunikációja és finanszírozása, a fenntartható fejlődés és az innovációs politika kérdéseinek megvitatására Nobel-díjas tudósok, nemzetközi hírű kutatók, miniszterek, a világ tudományos és kutatásfinanszírozó szervezeteinek vezetői és gazdasági szakemberek találkoznak a Tudomány Világfórumán.

A világot sújtó válság miatt különösen fontos kérdés, milyen tudásra van szükség, hogy kilábaljunk a krízisből, és a jövőben elkerüljük a hasonló válságokat. A közvélemény számára is világossá kell tenni, hogy a tudomány elengedhetetlen része az életünknek. A tudományos eredmények jóvoltából létrejött javak nélkül világunkban szinte napok alatt súlyos gondok merülnének fel - mondta Pálinkás József, az MTA elnöke a világfórum előtt rendezett sajtótájékoztatón. A világ legjelentősebb nemzetközi tudományos fórumainak főszervezői is Budapesten számolnak be az általuk rendezett események főbb eredményeiről, tanulságairól. Az államfői panel résztvevői környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak.

Az idei Tudomány Világfórumának (World Science Forum, WSF) egyik érdekessége a tudományos kommunikációnak szentelt plenáris ülés, amelyen a világ két legrangosabb tudományos folyóirata, a Science és a Nature főszerkesztői is részt vesznek. Bruce Alberts és Philip Campbell mellett Csíkszentmihályi Mihály, a világhírű magyar származású pszichológus tart előadást. A Kínai Tudományos Akadémia elnökének kérésére rendezik meg a Tudományos és technológiai előrelátás és innovációs politika a fenntarthatóságért című tematikus szekciót.

Forrás: MTI

Werner Arber, a génsebészet alapjait megteremtő Nobel-díjas svájci genetikus beszél a Tudomány Világfóruma sajtótájékoztatóján a Magyar Tudományos Akadémia könyvtártermében. Mellette Pálinkás József, az MTA és a Tudomány Világfóruma elnöke és Lovász László Wolf-díjas matematikus

Mint az MTA elnöke elmondta, a változó globális gazdaságban nem kerülhető meg tudomány finanszírozásának kérdése, ezért a Tudomány Világfórumán külön szekció foglalkozik a tudomány és a politikai döntéshozatal közötti kapcsolatokkal, valamint a tudománydiplomáciával.

A WSF résztvevői foglalkoznak a tudomány, az ökoszisztémák és a fenntarthatóság összefüggéseivel, külön szekciót szentelnek a női kutatók pályaképének, valamint a fiatal kutatói utánpótlás kérdésének. "Olyan hatalmat szerzett az ember a tudásán keresztül, amely globálisan befolyásolja a földi élet fenntarthatóságát.  A tudás és a jövő kérdése ezért elválaszthatatlanok egymástól" - mondta az MTA elnöke.

A Világfórum zárórendezvényén, a Parlamentben tartandó plenáris ülésen előadást tart Ahmed Zewail Nobel-díjas kémikus, aki meghatározó szerepet játszott az úgynevezett négydimenziós, azaz nagysebességű molekuláris kémia megteremtésében.

12 tudós a 21. századról

A tudomány és a társadalom viszonya - ez a központi témája a 12 tudós a 21. századról című kötetnek, amely 12 világhírű kutató és tudománypolitikus gondolatait, véleményeit foglalja össze. Az interjúra felkért tudósok között Nobel-díjasok, befolyásos nemzetközi tudománypolitikusok mellett a világ élvonalába tartozó magyar és magyar származású tudósok is szerepelnek, köztük Werner Arber Nobel-díjas biokémikus, Csíkszentmihályi Mihály, a pozitív pszichológia egyik megalapítója, Barabási Albert-László hálózatkutató, Mohamed H. A. Hassan plazmafizikus, az Afrikai Tudományos Akadémia elnöke vagy Rolf-Dieter Heuer részecskefizikus, az Európai Részecskefizikai Kutatóintézet (CERN) főigazgatója. A könyv arra keresi a választ, mi lehet a tudomány szerepe korunk fő kihívásainak leküzdésében általában, illetve egy-egy adott tudományterületen.

A kötet a Tudomány Világfórum rendezvényére jelent meg angol és magyar nyelven.


A Magyar Tudomány Ünnepe

November 3. és 30. között rendezik meg 13. alkalommal a Magyar Tudomány Ünnepét. Az idei rendezvénysorozat előadásai, rendezvényei a Tudomány és innovatív környezet mottó köré csoportosulnak. A két fő helyszín, Debrecen és Budapest mellett az ország számos pontján egyetemek,  főiskolák, iskolák, kutatóintézetek, művelődési házak, illetve határon túli magyar tudományos műhelyek tartanak a tudományos innováció köré épülő eseményeket. Az MTA, minisztériumok és számos civil szervezet együttműködésében szervezett rendezvények célja, hogy a tudományos, innovatív eredményeket megismertessék a nagyközönséggel. A Magyar Tudomány Ünnepének programjairól itt tájékozódhat.

KAPCSOLÓDÓ CIKK