Vért lövell a békagyík szeme - film

2009.11.05. 7:53

A különleges állatok rangsorában előkelő helyet foglalnak el a békagyíkok. Nemcsak a küllemük furcsa, de a viselkedésük is. Végszükség esetén a ragadozókat a szemükből kilövellt vérrel spriccelik le. Ez a trükk annyira megzavarja a hüllőre áhítozó állatokat, hogy a gyík az esetek többségében sértetlenül elmenekül.

A békagyíkfélék (Phrynosomatidae) a hüllők egyik legkülönösebb csoportját alkotják. Bizarr megjelenésük miatt angolszász nyelvterületen "tüskés varangynak" (horned toad) vagy "tüskés békának" (horned frog) is nevezik őket, holott semmi közük a kétéltűekhez. Észak-Amerikában és Közép-Amerikában honosak, egy fajuk Guatemalában is előfordul. A legnagyobb békagyík (Phrynosoma asio) hossza a farkával együtt eléri a 20 centimétert, a fajok többsége azonban ennél jóval kisebb. Az egyik legelterjedtebb fajuk a texasi tüskés békagyík (Phrynosoma cornutum).

A békagyíkok a száraz félsivatagos-sivatagos vidéken való élethez alkalmazkodtak. Testük lapított, több-kevesebb tüskés nyúlvánnyal. A fejüket is tüskék ékítik. A fajokat a tüskék száma és elhelyezkedése alapján lehet a legkönnyebben elkülöníteni egymástól. Táplálékuk zömét a hangyák (aratóhangyák) teszik ki, bár elfogyasztják az útjukba kerülő egyéb kisebb rovarokat (termeszeket, szöcskéket, tücsköket) is.

A békagyíkoknak sok ellenségük - kígyók, madarak és emlősök - van, ezért többszörös védelmi mechanizmust fejlesztettek ki az evolúció folyamán. Az első védelmi vonal, hogy láthatatlanok maradjanak a ragadozók számára. Rejtőszínezetük és lapos testük miatt, mozdulatlanul maradva szinte tökéletesen beleolvadnak környezetükbe. A második védelmi vonalat erős páncélzatuk és hegyes tüskéik alkotják. A békagyíkok képesek testüket fölfújva kimereszteni tüskéiket, amelyek halálos fegyverré válnak. Sok elpusztult kígyót és ragadozó madarat találtak már, amelynek a torkát a békagyík tüskéi fúrták át.

 

 

A legérdekesebb azonban a harmadik védelmi vonal. A békagyíkok legalább négy faja képes a szeméből (pontosabban a szemhéj sarkaiban lévő hajszálerekből) vért spriccelni, akár 1,5 méteres távolságra is. Ez a védekezési módszer elsősorban a kutyaféle ragadozók (rókák, prérifarkasok) ellen hatásos. A gyík képes elzárni a vér szemhéjból elvezető útját, így a vér nyomása annyira megnő, hogy átszakítja a speciálisan elhelyezkedő hajszálerek vékony falát, és a vérsugár a ragadozóra spriccel. Ez önmagában is zavaró lehet, de a vér ráadásul undorító ízű, így a pórul járt ragadozó igyekszik minél előbb ledörgölni magáról, és otthagyja a "veszélyes" zsákmányt. A gyík - amelynek semmi baja nem lesz a vérfröcsköléstől - pedig gyorsan elinal.

Wikimedia Commons

Noha a békagyíkok hivatalosan nem tartoznak a veszélyeztetett fajok közé, több amerikai államban, így például Kaliforniában és Texasban is védelmet élveznek. A fajokat leginkább kedvenc eledelük, a hangyák eltűnése fenyegeti. Rengeteg hangyát pusztítanak el a rovarirtó szerek. Az aratóhangyák - és így közvetve a békagyíkok - életét két másik, ember által behurcolt hangyafaj, az argentin hangya és a tűzhangya is veszélyezteti. E két agresszív faj kiirtja az aratóhangyák királynőit, így az aratóhangyák - szaporulat híján - kipusztulnak, az invazív hangyák által megszállt területekről. Az új hangyafajokat pedig a békagyíkok nem fogyasztják.

KAPCSOLÓDÓ CIKK