Gammavillanásokra vadászó űrtávcső földi villámok nyomára akadt: a Fermi űrteleszkóp antiprotonok megsemmisülésére utaló sugárzást rögzített, amely a heves villámkisülésekkel kapcsolatban keletkezhetett.

A Fermi avagy GLAST gammatávcső a Föld körüli pályán keringve vadászik nagyenergiájú jelenségekre, gammavillaásokra a Világegyetemben. Meglepő módon nemcsak távoli égitestek sugárzását, hanem a Földről származó nagyenegiájú sugárzást is sikerült kimutatnia. Korábban csak a CGRO műhold is észlelt hasonló, a földi viharokhoz kapcsolódó gammafelvillanásokat.

A Fermi eddigi 14 hónapos üzemelése alatt 17 olyan felvillanást észlelt a gamma-hullámhosszakon, amelyek földi villámlásokhoz kapcsolódtak. Ezek közül két alkalommal pedig egyértelműen olyan energiájú sugarakat rögzített, amelyek pozitronoknak (tehát az elektron antianyag megfelelőinek) megsemmisülésekor, annihilációjakor keletkeztek.

Földi viharokhoz kapcsolódó villámlások alkalmával már korábban is sikerült űrszondákkal megfigyelni olyan nagyenergiájú elektronokat, amelyek lassulásuk során gammasugárzást produkáltak.

A jelenlegi megfigyelések arra utalnak, hogy a viharközpontoknál jellemző mágneses terek iránya megfordult a szokásoshoz képest - amire eddig nincs pontos magyarázat. Az antirészecskék a villámlások nagyenergiájú folyamatai során jöhettek létre.

Forrás: MTAA Science főszerkesztőjével beszélgettünk

Ő is tudta, hogy az egykori nagy magyar tudósgeneráció zöme alig egynéhány középiskolába járt, és érdeklődött, hogy még mindig képzünk-e hasonló fiatalokat. Bár 14 ezer tanulmányt nem olvas el évente, az őssejtekben nagy jövőt lát, a marsutazást azonban most nem erőltetné. Az influenza-világjárványt a legjobb példának tartja arra, miért kellenek a szavahihető tudósok, akikhez bátran és bizalommal fordulhatnak az emberek.

Bruce Albertsszel, a Science tudományos folyóirat főszerkesztőjével a Magyar Tudományos Akadémián beszélgettünk.

Az interjút itt olvashatja.