Niger egyike a világ legszárazabb országainak, északi tájain évente csupán 20 mm csapadék hullik. A rövid, néhány napos esők nyomán azonban valósággal kivirágoznak a sivatag időszakos folyómedrei, vízmosásai, arab nevükön vádik.

A Szahara sivatagjának déli részén fekvő nyugat-afrikai Niger egyike a Föld legforróbb országainak. Csupán legdélebbi területein esik elég csapadék ahhoz, hogy növénytermesztés és legeltetés folyhasson.

Északon sziklák és homokbuckák borítják a vidéket, ám időnként itt is zölddé varázsol egy-egy foltot a ritkán jövő eső. A néhány napig tartó esőzés nyomán kivirágoznak a sivatag kiszáradt folyómedrei, száraz vízmosásai: az alázúduló víz nyomán a vádikban hirtelen kizöldül a növényzet, az élet virágozni kezd, majd a szárazság ismét átveszi az uralmat a táj fölött.

A sivatagi növényzet remekül alkalmazkodott a zord körülményekhez. Számos faj képes vizet raktározni leveleiben vagy gyökereiben, míg mások tetszhalott állapotban vészelik át a hónapokig, évekig tartó szárazságot. Egyes növények a lehulló csapadék nyomán három nap alatt bimbókat hoznak, és 10-15 nap elteltével már el is hintik magjaikat.

Forrás: NASA

A NASA képpárján egy ilyen észak-nigeri vádi látható. A fenti, két éve szeptember 19-én készült felvételen frissen sarjadt vegetáció festi zöldre a vízmosás szalagját. A lenti felvétel idén szeptember 18-án készült, aszályos időben.