Ésszel járom be a Naprendszert!

Vágólapra másolva!
A Magyar Földrajzi Társaság ismeretterjesztő magazinja, A Földgömb novemberi Naprendszer-különszámában hazai bolygókutató szakemberek mutatják be a planetológia legújabb eredményeit, látványos űrfelvételekkel illusztrálva. Napjaink űrszondáinak felvételei és terepi mérései olyan részletgazdagok, hogy a távoli világokat földtudományi módszerekkel is vizsgálhatják a kutatók. Hamarosan időszerűvé válik tehát a folyóirat Vámbéry Ármintól származó, 19. századi jelmondatának - "Ésszel járom be a Földet" - fiatalítása, valahogy így: "Ésszel járom be a Naprendszert!"
Vágólapra másolva!

A bolygók, holdak, törpebolygók, kisbolygók, üstökösök, meteoritok és más apró égitestek tanulmányozásával foglalkozó bolygótudomány, azaz a planetológia a csillagászat és a földtudományok házasságából született, s a Naprendszer-kutató űrszondáknak köszönhetően napjainkban már földrajzi, geofizikai, geológiai, illetve meteorológiai módszerek felhasználásával művelik. Az alábbiakban a Naprendszer kis égitesteivel ismerkedhetnek, aminek aktualitását a kedden este érkező Leonida-meteorraj adja.

Törpebolygók, kisbolygók és más apróságok

A Naprendszert nemcsak központi csillagunk és a bolygók alkotják, hanem sok milliónyi apró égitest is található benne. Ezek a távoli kis világok annak a csillagközi por- és gázfelhőnek a morzsányi maradványai, amelyből legszűkebb kozmikus környezetünk született, s mivel fagyos keringésük során szinte alig változtak valamit az elmúlt 5 milliárd év során, vizsgálatuk lehetővé teszi a bolygókeletkezés nyersanyagának tanulmányozását.

A Plútó 1930-ban történt felfedezése óta kilenc égitest tartozott a bolygók közé: a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz, a Neptunusz és a Plútó. Az 1990-es évek elejétől azonban egyre több nagyméretű, Nap körül keringő égitestet fedeztünk fel a Neptunusz pályáján túl, s néhány évvel ezelőtt egy olyat is találtunk, amelynek mérete és tömege is nagyobb, mint a Plútóé. Ezért egyre gyakrabban merült fel az a kérdés, hogy minden új felfedezésű, Plútóhoz hasonló égitestet bolygóvá nyilvánítunk-e majd, vagy a továbbiakban esetleg a Plútót sem soroljuk a bolygók közé?

2006 augusztusában egy nemzetközi csillagászati konferencián a szakemberek végül úgy döntöttek, hogy a Plútó nem bolygó többé, így a Naprendszer új leltárában már csak nyolc bolygó szerepel, a Plútót pedig egy teljesen új égitesttípus, a törpebolygók első képviselőjévé minősítették át.

Forrás: [origo]

A Naprendszer összes többi darabja az "apró égitest" kategóriába tartozik, ám ezen belül rendkívül változatos altípusok különíthetők el. A holdak jellemzője, hogy nem a Nap körül, hanem egy másik égitest - leggyakrabban bolygó - körül keringenek, s ezekből hozzávetőlegesen száz nagyobb méretű található a Naprendszerben. A kisbolygók, más néven aszteroidák leginkább a Mars és a Jupiter pályája között száguldanak, a fő kisbolygó-övezetben, s általában szilikátos kőzetből épülnek fel.

Sok törmelékdarab járja végtelen útját a Neptunusz pályáján túl kezdődő Kuiper-övezetben is, amelyek elnevezése KBO (a Kuiper-övezetbeli objektum angol változata, vagyis a Kuiper Belt Object szavak kezdőbetűiből alkotott rövidítés), anyaguk pedig kőzetek és fagyott gázok keveréke. A jeges üstökösmagok hazája, az Oort-felhő még távolabb nyúlik csillagunktól, egészen a Naprendszer pereméig, s végül a legkisebb meteoroidok és törmelékszemcsék szinte mindenhol megtalálhatók a bolygóközi térben.