A kutatók sokáig csak a DNS-állomány fehérjéket kódoló részének szerepét vizsgálták, ami viszont a teljes örökítőanyagnak (genom) csupán 1-2 százalékát teszi ki az ember esetében. A sokáig elhanyagolt "maradékról" (amely pontosabban a genom 98,7%-át alkotja) az elmúlt néhány év során bebizonyosodott, hogy például a génszabályozásban, illetve a genom stabilitásának megőrzésében nélkülözhetetlen szerepet tölt be.
Az örökítőanyag e korábban "hulladék DNS-nek" is nevezett része például különféle kis RNS-eket, azaz rövid ribonukleinsavakat kódol. Ezen kis RNS-molekulák egy csoportja képes gátolni egyes gének működését.
A kis RNS-ekre mint szabályozó molekulákra a rákkutatás területén belül egyre nagyobb hangsúly helyeződik: leírták ugyanis, hogy a legtöbb kis RNS génje az örökítőanyag olyan pontjain helyezkedik el, ahol relatíve nagy a mutációk előfordulásának gyakorisága. A rák kialakulása pedig minden esetben mutációk halmozódásának következménye. Sőt, sikerült ráktípusonként jellemző mikroRNS (ez a kis RNS-ek egyik formája) mintázatot azonosítani, ami szintén szoros kapcsolatot feltételez a betegség kialakulása és a mikroRNS-ek működése között.
A Yale Egyetem kutatói a Mirna Therapeutics munkatársaival közösen most olyan egerekben vizsgálták a let-7 jelű mikroRNS-ek lehetséges daganatellenes hatását, amelyek ún. nem-kissejtes tüdőrákban szenvedtek. Frank Slack és kollégái a korábban kifejlődött tüdődaganatok jelentős - 66%-os - zsugorodását mutatták azt követően, hogy az egerek orrán keresztül a szervezetben egyébként is előforduló mikro-RNS-t bejuttatták az állatokba - olvasható az EurekAlert híroldalán.
További megfigyelés, hogy azokban az állatokban, amelyek egyáltalán nem hordozták a let-7 mikroRNS-molekulákat, minden esetben tumorok fejlődtek ki. Ez alátámasztja azt a feltételezést, hogy a let-7 tumorszupresszorként, vagyis a daganatok kialakulását gátló anyagként működik a szervezetben. A kutatócsoport jelenleg - szintén egerekben - azt vizsgálja, hogy a let-7 mikroRNS-ekkel végzett kezelés kemo- és sugárterápiával kiegészítve vajon képes-e a nem-kissejtes tüdődaganatokat teljes visszahúzódásra késztetni.
Az Oncogene című szakfolyóirat legújabb számában megjelent tanulmány szerzői remélik, hogy a mikroRNS-ek a jövőben kulcsszerepet is játszhatnak a különféle új daganatellenes terápiák kifejlesztésében, többek között az egyik legelterjedtebb és legnehezebben kezelhető daganattípus, a nem-kissejtes tüdőrák esetében is.
A let-7 az emberi szervezetben egy olyan gén működését befolyásolja, amely a daganattípusok körülbelül negyedének kialakulásában játszik szerepet.