Új fotó a legtávolabbi galaxisokról

A Nagy Bumm után mindössze 600-900 millió évvel létezett objektumokat örökített meg a felújított Hubble-űrtávcső. Ezek az eddig azonosított legtávolabbi galaxisok. Felfedezésükhöz egy újonnan beszerelt csúcsműszer kellett, mert ezek az objektumok körülbelül egymilliárdszor halványabbak annál, mint amit az emberi szem távcső nélkül érzékelni képes.

2009 májusában utolsó alkalommal javították meg a Hubble-űrtávcsövet (az Atlantis űrrepülőgép küldetéséről korábban beszámoltunk). Az újonnan beszerelt műszerek ontják az adatokat és fotókat. Kedden is nyilvánosságra hoztak egy új felvételt, amelyen minden korábbinál távolabbi galaxisok figyelhetők meg.

A galaxisokat tartalmazó égterületről az első képet még 2004-ben készítették, ez lett az úgynevezett Hubble ultramélyég fotó, amelyen már akkor is rendkívül távoli galaxisokat fedeztek fel. Ezúttal a WFPC-3 jelű új kamerával a korábbinál még messzebb lévő csillagvárosokat sikerült megörökíteni ugyanebben az irányban. Ezt részben az tette lehetővé, hogy a kamera a közeli infravörös tartományban is készít képeket. A legtávolabbi égitestek sugárzása ugyanis a Világegyetem tágulása miatt a hosszabb hullámhosszak (vörös) felé tolódott. Ennek megfelelően a legelső galaxisok forró, fiatal csillagainak erős ultraibolya és optikai sugárzása ma már az infravörös tartományban észlelhető.

A felvételt az új WFPC-3 kamerával rögzítették. A képen a leghalványabb és legvörösebb árnyalatú objektumok az eddig azonosított legtávolabbi galaxisok, amelyek 600-900 millió évvel keletkezhettek a Világegyetem kezdő pillanatát képviselő, 13,7 milliárd éve történt Nagy Bumm után. A felvételt 2009 augusztusában rögzítették, összesen közel négy napos expozíciós idővel. Az azonosítható leghalványabb objektumok egymilliárdszor halványabbak annál, mint amit az emberi szem távcső nélkül képes megpillantani. A képen az égbolt 2,4 ívperc szögátmérőjű része látható. Az 1,05 mikrométeres sugárzást kék, az 1,25 mikrométerest zöld, az 1,6 mikrométerest pedig vörös szín jelzi. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, ESA, G. Illingworth)

A Nagy Bumm utáni 0,2-1 milliárd éves periódust a reionizáció (újra-ionizáció) időszakának is nezevik. Ekkor a táguló és hűlő Világegyetem a benne megjelenő első csillagok és kvazárok (aktív galaxismagok) sugárzása miatt kezdett ionizálódni és átlátszóvá válni. E periódus jellemzőibe engedhetnek bepillantást a most azonosított galaxisok is.

Animáció a vizsgált égterületről (NASA, ESA)