Azt, hogy a folyók egy része jellegzetes kanyarokat ír le - a földtudomány szóhasználatával meanderezik - tudjuk. Időnként azonban a köd is képes erre. Persze nem magától: a kanyargós folyók völgyét követi, ez látszik december 11-ei műholdképünkön.

Felvételünk Franciaország északnyugati részét ábrázolja Párizstól az Atlanti-óceánig, a Csatornáig. Itt kanyarog végig a Szajna a francia fővárostól tengeri torkolatáig.

A Google Earth képén köd nélkül figyelhetjük meg, ahogy a Szajna a Tiszán is jól ismert kanyarokat téve folyik át a vidéken.

Forrás: Google Earth

Van azonban egy nagyon fontos különbség a Tisza és a Szajna közt. Míg szőke folyónk a szinte teljesen sík Alföldön kanyarog, francia párja partjait mintegy 50 méter magas partok közt teszi ugyanezt. Hogyan képes egy folyó a kemény kőzetben kanyarokat formálni? Valójában sehogy, a Szajna mai kanyarulatai akkor keletkeztek, amikor a terület még az Alföldhöz hasonlóan sík volt. Ezután a terület emelkedni kezdett, a folyó padig az éppen aktuális formájában vágódott be a kőzetbe. Ilymódon az egykori, síkvidéki kanyarok őrződtek meg, ívük most már nem is tud változni. A földrajztudomány átöröklött völgynek nevezi ezt a felszínformát.

Forrás: [origo]

Ez az a néhány kilométer széles és 50 méter mély "csatorna", amelyet műholdképünkön köd tölt meg. Érdekes, hogy a Szajna déli mellékvölgy-hálózatát is köd emeli ki, a kép leglátványosabb eleme azonban pontosan a folyó köd által kiemelt átöröklött, kanyargós völgye.

Forrás: ELTE

A Terra műhold MODIS-rendszerének felvételét december 11-én rögzítettük az ELTE műholdvevő állomásán.