Tévézés és elhízás: az első pontos vizsgálat

Még az olvasással is több kalóriát égetünk el, mint a tévénézéssel. Ha tehát kikapcsoljuk a tévét, úgy fogyunk, hogy ez közben eszünkbe sem jut. A Vermont Egyetem kutatói első alkalommal vizsgálták kontrollált kísérleti körülmények között, hogy a tévé előtt töltött idő mennyivel járul hozzá az elhízáshoz.

A képernyő előtti ücsörgés mérséklésével a napi kalóriabevitel nem csökkenthető, az elégetett kalóriák mennyisége viszont igen. Egy gyermekeken végzett hasonló vizsgálatban ennek épp az ellenkezője jött ki. Ez arra utal, hogy a kisebbek anyagcseréje más folyamatokon keresztül eredményez hasonló változást a szervezet energiaegyensúlyában.

A tanulmány szerzői szerint ők az elsők, akik a klinikai próbák általános követelményeinek megfelelően vizsgálták, hogy a tévézéssel töltött idő hogyan befolyásolja a kalóriabevitelt és a kalóriaégetést felnőttekben. A háromhetes felmérésbe ötvenkét felnőttet vontak be. Ők egy olyan karszalagot kaptak, amellyel a kutatók nyomon tudták követni, hogy mennyi testmozgást végeznek a vizsgálati időszak alatt.

A résztvevőkből 36 olyan felnőttet választottak ki, akiket 25 és 50 közötti testtömegindexszel lehetett jellemezni (felnőttek esetében 25 alatti BMI értéknél beszélünk normális testsúlyról, 25-30 közötti értéknél túlsúlyról, 30 felett pedig elhízásról). Közülük véletlenszerűen választottak ki húsz olyan személyt, akiknél aztán a televízió működtetési idejét korlátozó elektronikus eszközt csatlakoztattak a készülékhez. Ez egy előre meghatározott heti limit elérését követően egészen a következő hét elejéig zárolta a tévékészüléket. A heti tévénézés ideje ebben a csoportban ezáltal a felére csökkent a korábbi időszakéhoz képest, ami a résztvevők saját előzetes bevallása szerint naponta átlagosan öt órát tett ki. Kontrollcsoportként tizenhat olyan felnőtt szolgált, akik annyit tévézhettek hetente, amennyit csak akartak.

Az eredményekből kiderült: a napi kalóriabevitel mértéke nem csökkent azoknál a felnőtteknél, akiknél korlátozták a tévéhasználatot, ám ők a korábban megszokottnál több kalóriát égettek el a három hét alatt, és többet, mint a kontrollcsoport tagjai. A fizikai aktivitás mértékére utaló adatok szerint az előbbi csoport tagjai naponta 119-cel több kalóriát égettek, mint a vizsgálatot megelőző, szintén háromhetes megfigyelési időszakban, a kontroll alanyok viszont ehhez képest 95-tel kevesebbet - olvasható a ScienceDaily oldalán.

A bevitt és az elégetett kalóriák arányát kifejező energiaegyensúly negatívnak adódott a hetente fele annyit tévéző csoportnál (ők 244-el kevesebb kalóriát fogyasztottak naponta annál, mint amennyit elégettek), a kontrollcsoportnál viszont pozitív értékű lett ugyanez (ők naponta 57-el több kalóriát vittek be annál, mint amennyit ledolgoztak). A két csoportnál az energiaegyensúlyban mutatkozó különbség egyébként nem érte el a már statisztikailag is jelentősnek tekinthető mértéket, de azt azért jelzi, hogy a tévézés idejének mérséklése elősegítette a kalóriák fokozottabb elégetését.

A fokozott kalóriaégetés többek között annak volt köszönhető, hogy tévézés helyett sokan a szokottnál többször is levitték sétálni a kutyát, vagy beiratkoztak például egy jógatanfolyamra. Mások azonban így sem mozogtak többet, mint amennyit egyébként szoktak: volt, aki gyakrabban rendezgette a fotóalbumait, mások pedig többet olvastak vagy a gyerekeikkel társasjátékoztak a felszabadult üres órákban. "A tévénézéssel összehasonlítva még az olvasással, a gépeléssel vagy az asztalnál ülve végzett munkákkal is több kalóriát égetünk el. Ha tehát kikapcsoljuk a tévét, úgy fogyunk, hogy közben eszünkbe sem jut, hogy éppen ezt tesszük" - mondja Jennifer J. Otten, a tanulmány vezető szerzője.

Érdekes, hogy egy gyermekek bevonásával végzett hasonló vizsgálatban épp a felnőtteknél megfigyelt eredmények ellenkezője jött ki. A gyermekek ugyanis - tévézés hiányában - kevesebbet ettek, viszont nem égettek el több kalóriát. A szervezet energiaegyensúlya szempontjából mindez természetesen hasonló változást fog eredményezni (a gyermek kevésbé hízik): a mozgásszegény életmód ebből kiindulva máshogyan hat a gyermekek anyagcseréjére, mint a felnőttekére - írják a szerzők.

A tanulmány az Archives of Internal Medicine című folyóiratban jelent meg.

Illyés András