A tárgyakat is megmérgezik a dohányosok

A dohányzás a füstöt passzívan belélegző emberek, a passzív vagy másodlagos dohányosok egészségét is károsítja. Létezik azonban egy harmadlagos dohányzás is: újabb kutatásokból kiderült, hogy a dohányfüstből a tárgyakra lerakódott anyagokból rákkeltő vegyületek szabadulnak fel. Ezek az agresszív anyagok mindenki egészségét veszélyeztetik, a lakásban, az étteremben és minden más dohányfüstös helyiségben.

Egy dohányos házaspár lakásából a költözéskor leszerelt csillár eredetileg ezüst színű tartóját aranybarnára színezte a húsz év alatt rárakódott nikotin. A vastag, ragacsos és mérgező anyagot csak hosszas sikálással, gumikesztyűben lehetett eltávolítani. A tisztításhoz a kevés mosószerrel kevert meleg víz bizonyult a legalkalmasabbnak.

Az égő dohányból gőz formájában nikotin szabadul fel, amely erősen kötődik a beltéri felületekhez, például a falakhoz, a padlóhoz, a szőnyegekhez, a függönyökhöz és a bútorokhoz. A dohányfüstből lerakódó nikotin és más anyagok nemcsak esztétikailag rombolják a környezetet, hanem a kellemetlen szag is beivódik a lakásba és az ott lakók ruhájába, hajába. Egy nemdohányzók által lakott helyiségben már egyetlen cigaretta elszívása megérezhető, és a szag napokig ott marad még alapos szellőztetés után is. Pusztán ezért sem illene rágyújtani ilyen helyen.

A kellemetlen szag önmagában még nem lenne ártalmas. A kaliforniai Berkeley Laboratórium kutatói által vezetett vizsgálatokból azonban kiderült, hogy a dohányfüstből lerakódott anyagok reagálnak a szobai levegőben rendszeres szennyezőként megtalálható salétromossavval (HNO₂), és a folyamatban veszélyes rákkeltő anyagok keletkeznek.

A kutatók azt is megállapították, hogy ez az úgynevezett harmadlagos dohányfüst nemcsak belégzéssel, hanem a füsttel átitatott szőnyegek, függönyök és ruhák bőrrel való érintkezésekor is bejut a szervezetbe, ezért legnagyobb veszélynek a csecsemők és a kisbabák vannak kitéve. Kiderült, hogy a szokásos vagy akár a ventilátoros szellőztetés sem hárítja el a harmadlagos füst veszélyét. A kinti dohányzás is csak egy kicsit csökkenti a kockázatot, mert a nikotinmaradványok rátapadnak a dohányos bőrére és ruházatára, és visszajutnak a lakásba. A harmadlagos füst káros hatása csak úgy csökkenthető minimálisra, ha a lakásban lakók egyike sem dohányzik, és a vendégek is tiszteletben tartják a dohányzási tilalmat.

Hugo Destaillats kémikus elmondta, hogy az általuk végzett kísérletek folyamán a cigarettafüstből visszamaradó nikotinból a környezetben lévő salétromossav hatására speciális vegyületek, úgynevezett dohányspecifikus nitrozaminok (TSNA-k) keletkeztek. A TSNA-król már korábban kimutatták, hogy a legszélesebb hatásspektrumú és a legerősebb rákkeltő anyagok közé tartoznak a dohányban és a dohányfüstben jelenlévő anyagok közül.

A kutatók a laboratóriumi vizsgálatok során cellulózzal modellezték a dohányfüstnek kitett beltéri anyagokat. Miután három óráig "nagy, de ésszerű" koncentrációjú salétromossav hatásának tették ki a "megfüstölt" cellulózt, a TSNA-k koncentrációja a kezdeti érték tízszeresére emelkedett. Olyan veszélyes nitrozamin is keletkezett, amely a frissen kibocsátott füstben nem is volt jelen. A levegőben lévő salétromossav fő forrását a gázkészülékek és a járművek kipufogógáza jelenti. A kísérletek eredményeiről az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban számolnak be a szerzők.

A passzív dohányzás árt a dohányosoknak is

Korábban azt gondolták, hogy a környezeti füst egészségromboló hatása elhanyagolható a közvetlenül belélegzett füstéhez képest. Egy most megjelent tanulmány viszont kimutatta, hogy a környezeti füst is jelentős mértékben egészségkárosító. A kutatók azt tapasztalták, hogy a környezeti dohányfüstnek jelentős hatása van a dohányosok egészségére. Ha például valaki naponta 14 cigarettát szív el, akkor a másodlagos dohányzás (környező füst) révén még további 2,6 cigarettának megfelelő füstöt tüdőz le. Így tehát az aktív dohányosok egészségének vizsgálatakor mind az aktív, mind a passzív dohányzás szerepét figyelembe kell venni. Részletesebben lásd itt.

Forrás: PNAS

* * *

Rovatunk mostantól a Facebookon és a Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.