Az eddigi legjobb fotók a Félelemről: Budapest méretű szikla a Mars mellett

2010.03.16. 9:55

Soha nem járt még emberkéz alkotta űreszköz ilyen közel a Mars Phobos holdjához. Az európai készítésű Mars Express-űrszonda mindössze 67 kilométerre haladt el az égitest mellett - a randevút több hasonló követi még idén. A célok egyike egy leszállóhely kijelölése.

Az európai Mars Express-űrszonda 2010. március 3-án és 7-én is elhaladt a Mars nagyobb, a bolygóhoz közelebb keringő Phobos holdja mellett. A vörös bolygót kísérő két apró égitest, a Phobos és a Deimos (Félelem és Rettegés, Mars hadisten kísérői a mitológiában), kráterekkel borított felszínű sötét sziklának tűnnek, melyek mérete Budapestéhez áll közel.

A Mars Express március 3-án mindössze 67 kilométerre haladt el a Phobos mellett - ennyire közel nem járt még űreszköz a holdhoz. A következő randevúra március 7-én került sor, a Mars Express ekkor 107 kilométerrel haladt el a hold felszíne felett, és nagy felbontóképességű HRSC kamerájával részletesen is megörökítette azt. További közelítések lesznek, amelyek során alkalmanként más-más műszerrel vizsgálják majd az égitestet.

Az első randevú alkalmával a Phobos gravitációs tere másodpercenként csak néhány milliméternyit változtatott a szonda mozgásán, ennek mérése révén azonban sikerül majd a hold tömegét nagy pontossággal meghatározni. A randevú alatt az űreszköz nem sugárzott tudományos adatokat, a mérési eredményeket később, utólag küldi a Földre. Az eddig megérkezett információk szerint e szerdai közelítés rendben lezajlott, de a részletes eredményekre várni kell.

Forrás: ESA, DLR, FU Berlin, Neukum

A kráterekkel és barázdákkal szabdalt felszínű Phobos a Mars Express felvételén (ESA, DLR, FU Berlin, Neukum)

A március 7-i közelítéskor készült felvételek felbontása 4,4 méter, amelyek révén jó lehetőség van az orosz Phobos-Grunt küldetés leszállóhelyének kijelölésére. Utóbbi űrszonda 2011 végén vagy 2012 elején indul, és a tervek szerint anyagmintát hoz az égitestről. Emellett néhány baktériumot is magával visz, majd visszahoz bolygónkra, hogy az utazás következményeit vizsgálják. A jelenlegi tervek alapján a landolás az é.sz.5 és d.sz. 5, valamint a k.h. 230-235 foka által lehárolt területen történik.

Forrás: ESA/DLR/FU Berlin (G. Neukum)

Az új képek egyike, amelyet a Mars Express-űrszonda HRSC kamerájával készített (ESA/DLR/FU Berlin (G. Neukum))

Forrás: ESA/DLR/FU Berlin (G. Neukum)

A tervezett leszállóhely két végpontja közelről (ESA/DLR/FU Berlin (G. Neukum))

Az alábbi animációt korábban rögzítette a Mars Express. A ritka képsorozaton megfigyelhető, hogy a közelebbi Phobos miként halad el a távolabbi Deimos hold előtt. A két kísérő mozgása egyébként a Mars felszínéről nézve is furcsán fest: míg a Deimos "normálisan" mozogva keleten kel és nyugaton nyugszik, a Phobos ezzel ellentétesen mozog: látszólag nyugaton kel, és keleten bukik a látóhatár alá.

Forrás: ESA

A Deimos (a távolban) és az előtte elhaladó Phobos a Mars Express felvételén (ESA, DLR, FU Berlin, Neukum)

A két hold egymáshoz viszonyított látszólagos mozgása függ a megfigyelő helyzetétől. Míg a Mars felszínéről nézve a bolygó tengelyforgása miatt ellentétes irányú mozgás látszik, egy távolabbi helyről, vagy a planéta körül keringő űrszondáról figyelve észrevehető, hogy azonos irányba, de eltérő sebességgel haladnak az űrben.