Az anyák terhesség alatti étrendje kimutathatóan befolyásolja a magzatok génműködését: az összefüggés egerek esetében már bizonyított, és feltehetően az emberekre is érvényes. Az eredmények alapján a nőstény utódok érzékenyebben reagálnak az étrendbeli különbségekre, mint a hímek.

Cheryl Rosenfeld és munkatársai vemhes egerek méhlepényeiben vizsgálták a különféle magzati gének kifejeződését. A vizsgált állatokat az étrendjük szerint három csoportra osztották: az első csoport magas zsírtartalmú, a második csoport magas szénhidráttartalmú, a kontrollcsoport állatai pedig normál táplálékot kaptak. A génműködés vizsgálatával így azonosítani lehetett, hogy az állatok eltérő étrendjei okoznak-e valamilyen változást a gének által kódolt fehérjék termelődésében.

A vizsgálat kimutatta, hogy mindhárom étrend eltérő genetikai mintázatot eredményez: a nőstényektől vett méhlepényekben ezek a különbségek sokkal kifejezettebbek voltak, mint a hím állatoknál. Korábban már azt is sikerült megfigyelni, hogy a kalóriadús anyai diéta hatására az emlősöknél inkább hím utódok születnek, mint nőstények. Az eddigi vizsgálatokból kiderült az is, hogy az elhízott állatok hím utódai a nőstényeknél hajlamosabbak lesznek az elhízásra.

A kutatócsoport nagyjából 2000 gén működését kísérte figyelemmel: ezek között előfordultak például a veseműködésért felelős gének, illetve olyanok, amelyek a méhlepényen átjutó anyagok illatanyagait érzékelik. A 2000 vizsgált génből 700-nál tapasztaltak nemi különbségeket a különböző anyai diéták hatására, és ezek közül 651 esetben a nőstény utódok génjei bizonyultak aktívabbnak. Az étrend hatására kialakuló nemi különbségek már azelőtt jelentkeztek, hogy kialakultak volna a magzatok mirigyei, és ezek hím vagy női hormonokat (tesztoszteront vagy ösztrogént) kezdtek volna termelni.

A nőstény magzatok méhlepényében nagyobb mennyiségben termelődött például egy olyan fehérje, amely az ösztrogén nevű női hormonra reagál. Ennek egyik következménye, hogy a magzati fejlődés során a nőstény utódokat a hímeknél érzékenyebben érinthetik azok a mesterséges kémiai vegyületek, amelyek az ösztrogén hatását utánozzák, felborítva ezzel a hormonháztartást - olvasható a közleményben

A szerzők szerint az anyai étrend és a magzati génműködés pontosabb ismerete a jövőben személyre szabott anyai diéták kidolgozását tehetné lehetővé. Mindez elősegíthetné a magzatok egészségének fokozott védelmét, csökkentve az anyai táplálkozással összefüggő, de csak a későbbi életkorokban kialakuló betegségek kockázatát.  

Forrás: PNAS

* * *

Rovatunk mostantól a Facebookon és a Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.