Új emberfaj egy ujjból

Egyre inkább úgy tűnik, hogy negyvenezer éve még több emberfaj élt egymás mellett a Földön. A nem túl rég önálló fajnak nyilvánított Neander-völgyi és a mai ember mellé 2003-ban csatlakozott az indonéziai Flores szigetén élő hobbit. Egy nemzetközi, magyar szakembert is felsorakoztató kutatócsoportnak most Szibéria déli részén sikerült megállapítani egy leletről, hogy egy eddig ismeretlen emberfajhoz tartozhat.

Johannes Krause és munkatársai (Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet, Lipcse) a szibériai Altáj hegységben lévő Gyenyiszova-barlangban évek óta végeznek ásatásokat. Legújabb eredményüket, egy körülbelül 40 ezer éves csont elemzését a Nature 2010. március 25-ei számában mutatják be.

A cikk egyik szerzője, a kutatócsoport tagja Viola Bence paleoantropológus, aki az emberi evolúcióval foglalkozik. A fiatal kutató Budapesten született, és a Bécsi Egyetemen végezte tanulmányait. Jelenleg is Szibériában, az Orosz Tudományos Akadémia szibériai részlegének régészeti intézetében dolgozik, ahol telefonon értük utol.

"Ez valóban egy nagy barlang, amelyet az 1970-es években fedeztek fel. A területe 230 négyzetméter, és csak a jégkori, pleisztocén rétegsor körülbelül 8 méter vastag. Ebben fedeztük fel a cikkben ismertetett ujjcsontot, és azóta egy másik csontdarabkát is találtunk, amelyet most fogunk elemezni" - mondta Viola Novoszibirszkből, ahol elmondása szerint jelenleg kellemesen meleg, 2-3 Celsius-fok van (télen mínusz 45 fok is előfordult).

A kutató elmondta: az ujjcsont egy olyan rétegből került elő, amelynek kora 30-50 ezer év lehet. A pontosabb kormeghatározási adatokat most várják az angliai Oxford Egyetemről. A lelet korát egyelőre az ujjcsont mellett talált állatcsontokra alapozzák - ezekből azokat vették figyelembe, amelyeken emberi tevékenység nyomai (például faragás) látható.

Kilátás a Gyenyiszova-barlag bejáratától a kutatók völgyben fekvő táborára

A barlangot egyébként körülbelül 130 ezer évvel ezelőttől 25 ezer évvel ezelőttig lakhatták emberek, kisebb-nagyobb megszakításokkal. Ez a nagyjából 100 ezer év tízszer hosszabb, mint amilyen múltra a világ legrégibb települései visszatekintenek.

Hogy az évezredek során kik lakhattak ebben a barlangban, azt a csontokban megőrződött DNS-ből próbálják kideríteni. "A barlang olyan, mint egy természetes mélyhűtő. A csontot a bejárat közelében találtuk egy olyan üregben, ahol stabilan 5 Celsius-fok körül van a hőmérséklet, így a DNS jól konzerválódik. Ez szerencsés körülmény, hiszen sok más leletből, például a Kínában talált korábbi emberfélékből vagy a floresi emberből nem lehet vizsgálható DNS-t kivonni" - mondja Viola.

Az egyik legnagyobb probléma éppen az, hogy a szibériai leletet egyelőre nem lehet összevetni sok más lelettel, amelyek közül a kissé korábbi kínai emberfélék lennének igazán érdekesek. A szibériai embernél ugyanis alig van csont, sok más leletnél pedig nincs értékelhető DNS.

Új szereplő a törzsfán?

A csontból származó mitokondriális DNS-t azzal a rendkívül kifinomult és korszerű módszerrel elemezték, amellyel ugyanez a csoport meghatározta a Neander-völgyiek mitokondriális DNS-ének szekvenciáját. A mitokondriális DNS kisebb mérete mellett azért is alkalmasabb az ősmaradványokból származó DNS vizsgálatára, mert sejtenként mintegy 8000 másolat található belőle (a sejtmag DNS-éből csak kettő). Az elemzések során külön kihívást jelentett, hogy valóban az ősi mintából származó DNS-t vizsgálják, ne a kutatóktól származó valamilyen mai szennyeződést.

A kutatók átlagban 156-szoros elemzést végeztek a mintákon, így nagyon pontos eredményt kaptak. Meglepetésükre a kapott mitokondriális DNS bázissorrendje nem egyezett sem a Neander-völgyiekével, sem a mai emberekével. Az egyetlen még szóba jöhető jelölt az Afrikát nagyjából 1,9 millió éve elhagyó első hominina, a Homo erectus volt. Nincs azonban semmi bizonyíték arra, hogy ez a faj előfordult volna Ázsia ezen a részén, és az utolsó ismert H. erectus mintegy 100 000 éve kihalt Indonéziában. Ráadásul a DNS-elemzés sem támasztotta alá ezt a lehetőséget. A kutatók szerint lehetséges, hogy eddig ismeretlen, új emberfajról van szó.

Fölvázolták az új faj helyzetét is az emberek molekuláris törzsfáján. A nemzetközi tudományos sajtóba angolos átírással, Denisova néven bekerült faj és a Neander-völgyi, illetve a modern ember fejlődése alig több mint 1 millió éve vált el egymástól. Az ág egyik részén azután a Denisova ember fejlődött tovább, a másik ág pedig 466 000 éve kettévált a Neander-völgyiek és a modern emberek ágára.

Forrás: Nature

Az eddigi genetikai vizsgálatok alapján két lehetőség van: vagy valóban egy új emberfélével van dolgunk, vagy a Kínában előforduló, kissé korábbi emberfélék egyik sokáig fennmaradt csoportjának egyedével. Ezek a kínai emberfélék egyébként az Európából jól ismert Homo heidelbergensis ázsiai megfelelői lehetnek (a H. heidelbergensis valószínűleg a mai és a Neander-völgyi ember közös őse volt).

Kutatók a Gyenyiszova-barlangban

A kutatócsoport jelenleg a csontban lévő sejtmagi DNS elemzésén dolgozik, amely jóval több információt nyújthat majd a lelet eredetéről. Ha kiderül, hogy valóban új fajról van szó, akkor tovább gazdagodik az emberi evolúció legutóbbi időszakáról kialakult képünk: ez esetben már négy olyan emberi fajról tudnánk, amelyek nem is olyan régen még együtt éltek bolygónkon: rajtunk kívül a Neander-völgyiekről, a floresi és a szibériai emberről van szó. Ám lehet, hogy ennél még több létezett.

"A paleoantropológusok eddig nagyon kevés földrajzi területen dolgoztak, amelyek zöme Kelet-Afrikára, Nyugat-Európára és a Közel-Keletre esik. Ezekből a leletekből túl sokat extrapoláltak, azaz következtéseiket sok más területre is kiterjesztették. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy az emberi evolúció egyes lépései máshol is ugyanúgy zajlottak. Nem biztos például, hogy a Neander-völgyiek leváltása máshol is úgy zajlott, ahogy Európában. Egyre több olyan lelet kerül elő, amely nem illik a képbe. Ezért más helyeken is keresni kell" - mondja Viola.

Viola Bence

Viola Bence paleoantropológus. Budapesten született, a Bécsi Egyetemen végezte tanulmányait. 2003-ban kezdett ásni orosz kutatókkal, először Neander-völgyieket. Az utóbbi években a szibériai leleten dolgozik, emellett ás Willendorfban (ahol a híres termékenységi szobrocskát találták) és Etiópiában.

* * *

Rovatunk mostantól a Facebookon és a Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.