Őseink első lábnyomai - kép

3,6 millió éves lábnyomokat vizsgáltak meg régészek Tanzániában, ezek a legrégebbi nyomok amelyek felegyenesedett őseinktől származnak. A kutatók meglepetésére a lábnyomok tulajdonosai már jóval az emberfélék megjelenése előtt egyenes testtartással sétálhattak.

A tanzániai Laetoli már évtizedek óta ismert régészeti lelőhely. A talán legkülönlegesebb ide köthető felfedezés még harminc éve történt, amikor a kutatók legalább két egyén lábnyomaira bukkantak 3,6 millió éves rétegekben. A nyomok tulajdonosai, akik valószínüleg Australopithecus afarensisek voltak, nedves vulkáni hamun gázoltak át egykoron, így őrizve meg véletlenül emléküket az örökkévalóságnak. A nyomok mostani alaposabb vizsgálata rámutat, hogy egykori elődeink már ekkor is felegyenesedve jártak.

A PLoS ONE szaklap legfrissebb számában megjelent tanulmány arra kereste a választ, hogy pontosan hogyan is sétálhattak először elődeink. Ennek meghatározásához nyolc önkéntest kértek fel, hogy gyalogoljanak át egy sima, homokkal fedett tesztterületen. Nyomaik rögzítése után arra kérték a jelentkezőket, hogy a mai csimpánzokhoz hasonlóan hátratolt csípővel, félig behajlított térdekkel is tegyék meg újra a távot. A két lábnyomsorozatot ezután digitalizálták, majd összevetették egymással.

A kutatók mérései szerint az emberi járás, azaz a kiegyenesedett háttal, egyenes térdekkel való sétálás során a sarok és a lábujjak azonos mértékben mélyednek a talajba. A majmok járását utánozva azonban a lábujjak jóval mélyebbre süllyedtek, mint a sarok, mutatva, hogy ennél a járásmódnál sokkal hamarabb áttevődik a súly a talp elejére. Ezt a modellt felhasználva vizsgálták meg a laetoli leleteket.

További részletekért és a képekért látogasson el a Mikron blogba!

* * *

Rovatunk mostantól a Facebookon és a Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.