Vesztettek a természetvédők

2010.03.27. 6:42

Több előterjesztést is elbuktak a természetvédők az elmúlt két hétben Katarban megrendezett ENSZ konferencián, ahol az élőlények és a belőlük előállított termékek nemzetközi kereskedelmét vizsgálták felül. A legvitatottabb pontok az elefántcsont, a jegesmedvetermékek és a tonhalak kereskedelmének szabályzása voltak, s külön foglalkoztak az internet illegális kereskedelemre gyakorolt hatásaival. Több halászattal kapcsolatos korlátozást is Japán sikeres kampányának köszönhetően utasítottak el.

A két és fél évente megrendezett konferencia idén nagy csalódásokkal zárult. Sikertelen volt a tonhalak kereskedelmére vonatkozó korlátozások bevezetése, a jegesmedvékből előállított termékek exportjának megakadályozása és a cápahalászati kvóta bevezetése is. Apró siker azonban, hogy az ENSZ elutasította az elefántcsont-kereskedelem enyhítését Tanzániában és Zambiában, és fokozott védelmet kapott a világ legszebb gőtéje.

A veszélyeztetett élőlények és a belőlük készült termékek nemzetközi kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezményt avagy CITES-t (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora) 1973-ban írta alá 80 ország képviselője. Magyarország 1985-ben csatlakozott a megállapodáshoz, melynek ma már 175 ország tagja, és közel 35 ezer fajra vonatkozik. A fajokat az egyezmény két függelékbe sorolja; az I. függelékbe tartozó, kipusztulás szélén álló 900 fajjal tilos kereskedni. A II. függelék fajait szintén veszélyezteti a kereskedelem, de nem kritikusan, így megfelelő engedéllyel lehetséges a nemzetközi kereskedelmük. (Ide tartozik például a közkedvelt görög teknős is.)

A vesztesek

Idén a természetvédők több pontban is elbuktak a halászokkal szemben. Elsőként elutasították a kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) halászatának betiltását. Az ellenzőket vezető Japán sikeresen megnyerte a kis, szegény országok támogatását, akiket megfélemlített azzal, hogy a korlátozás tönkre fogja tenni a gazdaságukat, valamint kétségbe vonta a tiltás tudományos megalapozottságát is. Japán számára különösen fontos a tonhal, ugyanis ebből készül a legfinomabb szusi és szasimi, és ők importálják a kifogott mennyiség 80 százalékát. A kékuszonyú faj különösen nagyra becsült Japánban, egy 200 kilogrammos példány tavaly több mint 40 millió forintért kelt el a legnagyobb tokiói halpiacon. A döntés előtti este a japánok még egy fogadást is tartottak egyes delegáltaknak, ahol rengeteg tonhal szusit szolgáltak fel. A Monaco által előterjesztett javaslatot végül csak húszan támogatták, harmincan tartózkodtak, így nem sikerült kétharmados többséget elérni.

Forrás: AFP

Vereséget szenvedtek a porcoshalak védői is, akik halászati kvóta bevezetését szerették volna a cápákra, jelenleg ugyanis nincsen rájuk vonatkozó szabályozás. A korlátozásokat támogató Egyesült Államok, Európa és Ausztrália azzal érvelt, hogy a szabályzás nélküli kereskedelem csak illegális halászathoz vezet, amely már így is végveszélybe sodorta a csipkés pörölycápát (Sphyrna lewini), a nagy pörölycápát (Sphyrna mokarran) és a közönséges pörölycápát (Sphyrna zygaena). Az ellenzőket ebben az ügyben is Japán vezette, s Kínával, Indonéziával és más országokkal együtt azt mondták, hogy szerintük a szigorítás komolyan veszélyeztetné a part menti országok gazdaságát, ezen kívül nehéz is volna betartatni a szabályokat. A cápavédőket elkeserítette az előterjesztés elutasítása. Jupp Kerckerinck zur Borg, a New York állambeli Cápakutató Intézet vezetője úgy fogalmazott: "Japán azért utasította el a cápa-javaslatot, mert ők fogják ki őket, Szingapúr azért, mert pénzt keresnek az uszonyok eladásával, és Kína azért, mert ők eszik meg őket." Egyetlen faj esetében sikerült csak kvótát bevezetni, ez pedig az Európában kedvelt heringcápa (Lamna nasus).

Elutasították azt a javaslatot is, hogy a klímaváltozás miatt jelentős veszélyben lévő, jelenleg II. függelékbe tartozó jegesmedvéket (Ursus maritimus) átsorolják az I. függelékbe, megtiltva ezzel a belőlük készült termékek kereskedelmét. Az Egyesült Államok előterjesztése az erőteljes kanadai, norvég és grönlandi ellenállás miatt bukott meg, akik azzal érveltek, hogy a jegesmedve vadászata létfontosságú az őslakosok számára. Frank Pokiak, a kanadai őslakosok egyik vezetője azt nyilatkozta, hogy a sarkvidéken élők már generációk óta vadásznak a medvékre húsuk és bundájuk miatt. Elmondása szerint fenntartható vadászatot folytatnak, és ha nemzetközi tiltás születik, akkor sem fogják abbahagyni.

Esély az elefántoknak

Mint egy korábbi cikkünkben már írtunk róla, két afrikai ország, Zambia és Tanzánia szeretett volna egyszeri engedélyt kapni, hogy kereskedhessenek az elefántcsontokkal. Az elefántcsont-kereskedelem 1989 óta nemzetközileg tiltott, elvileg tehát mindenhol tilos az állatok legális vadászata a csontok későbbi eladása céljából. A korábbi években azonban két alkalommal néhány afrikai ország egyszeri engedélyt kapott az elefántcsontok eladására, amelyből valamennyi összeget az elefántok védelmére fordítottak. A mostani konferencián Zambia és Tanzánia azzal indokolta előterjesztését, hogy az állatok náluk élő populációi az elmúlt években jelentősen megnövekedtek, és a szegény helyi lakosoknak jelentős hasznuk származna az eladásból, valamint annak egy részét ők is az elefántok védelmére szánnák. Az Egyesült Államok és néhány európai ország támogatta is az elképzelést, ám többek között a 23 tagot számláló Afrikai Elefánt Koalíciónak köszönhetően elutasították a javaslatot. Zambia és Tanzánia egyébként jelenleg az illegális elefántcsont-kereskedelem fellegvárának számít, és ha eleget tettek volna kérésüknek, akkor ez a helyzet valószínűleg csak tovább romlott volna.

Forrás: Science/AAAS

A konferencián kiemelten foglalkoztak az internetes illegális kereskedelemmel is, amely az elmúlt években egyre nagyobb mértéket öltött. A világháló leegyszerűsítette a kereskedők és gyűjtők dolgát, akik így sokkal könnyebben találnak egymásra. A természetvédőknek ezért alkalmazkodniuk kell, s meg kell találniuk azokat a módszereket, amelyek révén ők maguk a védelemben kihasználhatják az internet adta lehetőségeket. Egy állatok jólétéért küzdő alapítvány felmérése szerint az interneten több ezer fajjal kereskednek, a bőröktől elkezdve az egzotikus madarakon át a fókabébiig, de a legnagyobb érdeklődés itt is az elefántcsont iránt van. Az alapítvány szerint a legtöbb illegális üzletet az Egyesült Államokban, Kínában, Ausztráliában, Európában és Oroszországban bonyolítják le.

Némi siker

  • Fokozottan védetté nyilvánították a világ legszebb gőtéjének tartott császári foltos gőtét (Neurergus kaiseri). Az Iránban őshonos, fekete-fehér mintájú gőtét a gyűjtők nagy becsben tartják (internetes feketepiaci ára 70 és 300 euro között mozog), ám eredeti élőhelyén már csak alig 1000 példány maradt belőle.
  • Elutasították Egyiptom kérelmét, hogy engedélyezzék a nílusi krokodilokkal (Crocodylus niloticus) való kereskedelmet. Az egyiptomiak az állították, hogy egyre több krokodil él az országban, ám a szakemberek erre nem találtak bizonyítékot.
  • Védelmet kapott a guatemalai tüskésfarkú leguán (Ctenosaura palearis) és három másik mexikói leguánfaj, amelyeket előszeretettel tartanak Európában és az Egyesült Államokban. 

 

* * *

Rovatunk mostantól a Facebookon és a Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK