Nem nőtt a bénulásos esetek száma a H1N1-oltás miatt

2010.04.15. 10:00

A legújabb amerikai vizsgálat sem talált kapcsolatot a 2009-ben beadott H1N1- és szezonális influenzavakcinák, valamint egy időnként bénulással is járó idegrendszeri kórkép, a Guillain-Barré szindróma előfordulása között. A betegség az egészséges népesség körében tízmillió emberből átlagosan százat érint évente, és a tanulmány szerint most sem utal arra semmi, hogy az influenza elleni oltások váltanák ki ezt a kórképet.

A szezonális és az új típusú influenza elleni védőoltásokkal kapcsolatban már sokat hallhattunk a Guillain-Barré szindrómáról (GBS). Ez egy ritka autoimmun betegség, amelynek során az immunrendszer a szervezet saját idegsejtjeit támadja meg. A betegséget az 1976-77-es influenzaszezonban hozták először kapcsolatba az influenza elleni vakcinákkal, az USA-ban alkalmazott egyik védőoltás ugyanis körülbelül a kétszeresesére növelte az egyébként igen ritka kórkép előfordulását. Ekkor egymillió oltás után további 9 eset jelentkezett. Ezt a vakcinát azonnal betiltották, és azóta is figyelik a betegség előfordulását az oltási szezonokban. Hasonló jelenséget ezt követően nem tapasztaltak, és az sem bizonyosodott be, hogy 1976-77-ben valóban a vakcina okozta az esetszámok növekedését. Ehelyett azonban jelentős összefüggést sikerült kimutatni a GBS és az élő influenzafertőzés, azaz a GBS és maga a betegség között - írta a Eurosurveillance című szaklap egy korábbi tanulmánya.
 
Az amerikai neurológiai akadémia legutóbbi éves találkozóján jelentették be, hogy a Guillain-Barré szindróma előfordulása az idei influenzaszezonban is alacsony maradt az USA-ban, a kórkép gyakorisága tehát a H1N1 elleni újfajta védőoltás hatására sem növekedett. Az elsőként a torontói konferencián ismertetett tanulmány szerzői az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) és a szintén amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) legfrissebb adatait használták. A kutatók tehát kizárólag amerikai, részben az orvosok önkéntes bejelentésein alapuló adatsorokat néztek, amelyek az oltások beadását követő időszakban rögzítetették a GBS előfordulási gyakoriságát.

Ezekben 2009 végéig 35 bejelentés fordult elő a Guillain-Barré szindrómával kapcsolatban: mindez azt jelenti, hogy tízmillió H1N1 vakcinával beoltott személyre átlagosan 3,5 GBS kórképbejelentés jutott. A GBS eseteket egy kivételével a vakcináció kezdetét követő hat héten belül jelentették a hatóságoknak. Ezek közül 23 esetben az oltás beadása utáni két héten belül jelent meg a betegség. Összesen 33 beteg került az intenzív osztályra Guillain-Barré szindróma miatt, akik közül egy meghalt, egy pedig lebénult - olvasható az EurekAlert beszámolójában.

A Guillain-Barré szindrómás esetek aránya a szezonális influenzavakcinák beadását követően ennél valamivel magasabbnak bizonyult. 2009-ben az USA-ban 57 GBS esetet jelentettek olyankor, amikor a szezonális vírustörzs elleni oltást valaki nem együtt kapta meg a H1N1 elleni vakcinával. Eszerint tízmillió beoltott személyre átlagosan 7,3 GBS bejelentés jutott. Összehasonlításképpen: a betegség előfordulása az egészséges népesség körében tízmillió emberből évente átlagosan 100 megbetegedés. Az amerikai oltási szezonban néhány hónap alatt mért adatok ennél jóval alacsonyabbak, így semmi nem utal arra, hogy a bármelyik típusú oltás növelte volna a GBS előfordulási gyakoriságát.

"Bár az eredmények még előzetesnek tekinthetőek, a bejelentett GBS esetek sem a 2009-es H1N1, sem pedig a szezonális influenzavakcinák beadásával nem mutatnak értékelhető összefüggést. A vakcinák ebből a szempontból tehát teljesen biztonságosak voltak, de ez nem jelenti azt, hogy a jövőben ne követnénk továbbra is nyomon a Guillain-Barré szindróma előfordulását az oltások beadását követően" - mondta Nizar Souayah, az új tanulmány egyik szerzője.

A kutatók hozzáteszik, hogy az FDA-hoz érkezett bejelentések önkéntes módon történnek, így a betegség előfordulását ezek az adatok alul- vagy felülbecsülhetik. Az FDA-adatsorok alapján nem lehetséges az oltás és a betegség kialakulása közötti ok-okozati kapcsolat felállítása sem. A GBS előfordulása így csak annyit jelez, hogy a kórkép az oltást követő időszakban jelent meg. 

Az ÁNTSZ-től kértünk hazai adatokat, amelyeket későbbre ígértek.

* * *

Rovatunk mostantól Facebookon és Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk

KAPCSOLÓDÓ CIKK