Új, éles műholdfelvétel az izlandi vulkán füstoszlopáról

Még mindig nagyon füstöl a legutóbbi, szombaton rögzített műholdkép alapján az izlandi Eyjafjöll vulkán, és nem tudni, mikor lesz vége a kitöréseknek.

Az Európa légiforgalmát megbénító izlandi Eyjafjall vulkán kitörésének füstoszlopa az eddigi műholdképeken az alacsony és középmagas felhőzet alól érkezett a légkör felső régióiba és vált láthatóvá a műholdképeken. Szombat délután azonban felhőtlen volt az ég szinte egész Izland felett, így a füstoszlopot az Aqua műhold 250 méteres felbontásban már a vulkán csúcsától fényképezte.

Az első felvételen jól látszik, hogy a szigetország nagy részét még hó borítja. Az aktív vulkán a sziget legdélebbi részén látható, a füst pedig déli irányban sodródik az óceán fölé. A felvétel kiterjedése: 600 x 600 kilométer. A kép nagyobb méretben

Második képünkön a kitörés környékét, a füst- és hamufelhőt kinagyítva, teljes felbontásban mutatjuk meg. A felvétel kitejedése: 200 x 200 kilométer

A második képen az árnyékok inkább kelet felé esnek a felhőkről és a füstoszlopról is - a felvétel kora délután, helyi idő szerint valamivel egy óra után készült. A Nap helyzetéből és az árnyékok hosszából lehet valamilyen kezdetleges becslést adni a füst magasságára is: a szélesen elterülő barna füstlepel teteje 2-3 kilométer alatt marad, a lepel közepén délre távozó füstzászló magassága pedig - a helyszíni mérések és beszámolók szerint is - 5-6 kilométer, jelentősen elmarad tehát a hét közepi 11 kilométeres csúcsértéktől. Amíg a vulkáni hamu csak az alacsonyabb és közepes légrétegekbe jut, addig nem is tud olyan messzire eljutni, mint pár napja, így a képen látható szennyezés már kisebb gondot okoz a repülés számára. A tűzhányók működése mindazonáltal eléggé kiszámíthatatlan - az, hogy szombaton alacsonyabban eregette a vulkán a füstöt és a hamut, az nem jelenti azt, hogy a kitörésnek vége, vagy hogy a légitársaságok fellélegezhetnek.

Timár Gábor

Ajánlat:

Rovatunk követői az elmúlt napokban 39 gyönyörű felvételt töltöttek fel a horizont közelében lévő Napról. Nézze meg őket itt!

Részletesebb összeállításunk a vulkán működésének geológiai hátteréről.

Nem tudni, meddig működik

Sally Kuhn Sennert (Smithsonian Intézet) vulkanológus szerint az első, március 21-i erupció óta változó aktivitással történtek további kitörések, és a tevékenység fokozatosan északra vándorol. A kitöréssorozat elején még vízgőzben gazdag, fehéres volt a kitörési felhő, ez később porban gazdagabb sötétes színre váltott.

Az Eyjafjöll aktivitása azért nagyon veszélyes, mert egy gleccsernél található. A forró láva és a visszahulló por pedig megolvasztja a jeget, és hatalmas áradásokat, az izlandiak által jökulhlaups nevű eseményeket okozhat.

A vulkáni működést nem lehet előre jelezni, de ha a továbbiakban is lesznek hasonló kitörések, megismétlődhet a légizár. Az utolsó hasonló kitörés alkalmával 1821 decemberétől 1823 januárjáig zajlott a vulkáni tevékenység - most sem kizárt, hogy hosszú aktív periódussal van dolgunk. Az OzoneNetwork cikke szerint a hét közepén újra vulkáni hamu érkezhet Magyarország fölé.

Az új-mexikói egyetem munkatársai az izlandi vulkán tevékenységét követve a kitörési felhőben április 16-án villámokat figyeltek meg, amelyek feltehetőleg a porszemek közötti súrlódás révén léptek fel (Harald Edens)

Az alábbi link pedig egy webkamera képe, amely a távolból mutatja a vulkánt. Utóbbi lapos kúpja képezi a látóhatárt a kép legnagyobb részén. Amikor nem látszik a képen kitörési felhő (egy általában jobbra felfelé emelkedő sötét és gomolygó füstoszlop), akkor a tűzhányó éppen nem aktív.

Kövesse élőben a vulkánkitörést!