Kevesebb port és több lávát termel az Eyjafjöll vulkán, mint egy hete - azonban még sokáig aktív maradhat. Igazán nagy gondot az jelentene, ha a közelében lévő, régebben még hevesebb kitöréseket produkáló Katla tűzhányó is aktivizálódna. Erre korábban már volt példa, a szomszédos vulkánok ugyanis befolyásolhatják egymás működését.

Az elmúlt héten fél Európa légiközlekedését megbénította az izlandi Eyjafjöll vulkán működése. A tűzhányó porkibocsátása azóta mérséklődött, de tevékenysége nem állt le. Az Eyjafjöll kitörése nem érte váratlanul a szakembereket: már hetekkel az aktivitás megindulása előtt szeizmikus tevékenységet, apró földrengéseket észleltek a térségben. Emellett március eleje óta a kérdéses terület közel napi 1 centiméterrel emelkedett. Mindezek együtt arra utaltak, hogy a mélyből magma emelkedik a felszín irányába.

Az Eyjafjöll vulkán Izland déli részén található, amely az utolsó, 1821-es kitörését megelőzően 1612-ben, azelőtt pedig 920-ban volt aktív. A vulkán jelenlegi aktivitása egy nagyjából 1 kilométer hosszú törésvonal mentén zajlik, ahonnan több száz méter magasba emelkedik az izzó láva. A tűzhányóban a felszínre törő bazaltos kőzetolvadék két tényező miatt ad okot aggodalomra.

Ezek egyike a légkörbe lövellt por, a légiközlekedés miatt. A másik veszély, hogy a területen lévő jég olvad, emiatt áradások és iszapárak (izlandi nyelven jökulhlaup) léphetnek fel.

 

 

A vulkáni porfelhő útja Európa felett (ESA)

 

Szerencsére eddig a jégsapka peremén történtek a kitörések, tehát nagy mennyiségű jég megolvadása egyelőre nem várható. A vulkán működésével kapcsolatban az [origo] Karátson Dávidot, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének vezetőjét kérdezte:

[origo] Várható-e, hogy a sok port termelő aktivitás porban szegényebb, híg lávában gazdagabb, tehát a légkört kevéssé befolyásoló tevékenységbe vált?

K. D. Már most is ez történhet, de nem feltétlenül azért, mert a kitörés némileg lanyhult - bár ez is igaz -, hanem mert a jégsapka javarészben elolvadt a kürtő környékén, ezért a magma részben már lávaként tör fel, hisz mérséklődött a magma-vízjég kölcsönhatás, ami a hamut adja.

Elsősorban a magmás robbanásos kitöréseknél, tehát ahol eleve sok az oldott gáz, valóban gyakori, hogy a kitörési energia elapadása robbanás után lávaömlést eredményez, itt az Eyjafjöll vulkánon azonban a bazaltos-andezites összetétel miatt ez kevésbé jellemző. Más, szilíciumban gazdagabb magmát adó izlandi vulkánokon, ilyen példéul az Askja, Katla, Hekla, ez jellemzően előfordulhat.

Európában a működő vulkánok közül népszerű turistacélpont az olasz Stromboli. Mennyiben különbözik az Eyjafjöll aktivitása ettől?

A Stromboli-típusú kitörések nem víz-magma kölcsönhatás miatt mennek végbe, hanem a magma viszonyag szerény gáztartalma következtében, amely gyűlik egy darabig, buborékosítja a magmát, majd periodikusan kis robbanásokat okoz. A Stromboli vulkán nagyobb, idősebb része ugyan tengerben van, de a mai csúcsi aktivitás nem a víz hatására mutat robbanásokat. Az Eyjafjöll inkább úgynevezett Surtsey, illetve Surtsey-Freatopliniusi átmeneti kitörés, amely a  freatomagmás, azaz a víz-magma kölcsönhatásra végbemenő kitörések körébe tartozik.

Milyen hosszúra becsülhető az aktivitás a vulkán régebbi tevékenysége alapján?

Nehéz kérdés. Az 1821-es kitörés bő egy éven át tartott megszakításokkal, más támpont nemigen van, amiből ki lehetne indulni. Fontos még, hogy akkor a szomszédos Katla vulkán is aktivizálódott, ami most is elképzelhető, bár egyelőre nincs erre utaló jel. Ha az Eyjafjöll kitörése meg is szűnik hetek vagy hónapok múlva, másutt életre kelhet egy másik vulkán. Ennél többet mondani, illetve jósolni a mai napon aligha lehet.

 

 

Összeállítás az izlandi vulkán tevékenységéről

 

A vulkán működéséről friss információkat magyar nyelven az ELTE TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszékén működő, a dr. Harangi Szabolcs által vezetett ELTE Vulkanológiai szakcsoport Vulkánhiradó című honlapján olvashatunk.

Forrás: AFP


Katasztrófaturizmus a vulkánhoz

Az izlandi vulkán a nagyközönségnek is érdekes. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Nagy Balázst, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének munkatársát.

[origo] Indul-e magyar expedíció?

N. B. Nos, magyar expedícióról nem tudok, legfeljebb társasutazások indulnak. Én két hónap múlva megyek majd arra, egy csoportot vezetve, de nem kifejezetten a vulkán a célterület.

Mit jelent az, hogy katasztrófaturizmus van a vulkánnál?

A katasztrófaturizmus azt jelenti ez esetben, hogy sokan akarják látni a jelenséget, erre megvan az izlandi logisztikai háttér és szaktudás, tehát tömegeket visznek a vulkán közelébe. Izlandon amúgy is igen jelentős ágazat a kalandturizmus, profik a helyi guide-ok és az utazásszervezők is. Minél közelebbi és látványosabb a hely, minél jobb az időzítés, annál drágább a dolog. Tehát a vonzerő most Izlandon egyértelműen a vulkán, és még jócskán a szezon előtt vagyunk. Ilyenkor általában sokkal alacsonyabbak az árak, de nem most, mert szinte senki nem megy az országba, tehát igencsak kapóra jött sok irodának a nagy érdeklődés. Hiszen alapvetően veszélytelen kitörés-típusról van szó, de viszonylag látványos, bár ha láva is kígyózna, még nagyobb felárat lehetne felszámítani...

Mennyire egyedi az ilyen helyszín és látványosság a Földön?

Én magam ugyan nem voltam pont ilyen típusú módon épp működő vulkánon, de a mostani kitörés helyszínén, illetve az Eyjafjöll és a Myrdallsjökull közötti háton igen, és az Eyjafjöll jégmezején is jártam korábban. Képek erről a www.afoldgomb.hu vulkánkitörésről tudósító híranyagaiban találhatók. Jeges aktív tűzhányón Chilében, a Villarricán voltam, de ott az aktivitás nagy része egy, a kráterben fortyogó lávatóként jelenik meg. Viszont mivel igen sok a csapadék, jég borítja a hegyet, a kráter peremén -10 Celsius-fok alatti hőmérséklet volt. Pár lépéssel beljebb azonban a forró lávató melege már kiolvasztotta a jégborítást. Amúgy a Földgömb májusi számában részletesen fogunk írni az izlandi kitörésről, hiszen volt a helyszínen, a mostani kitörés közben magyar kolléga.