Új térképeket közöltek bolygónk állapotáról

2010.04.22. 10:49

Milyen hatással van ma a bolygóra az emberi tevékenység? Egy új természetvédelmi atlasz első alkalommal mutatja be a természetes élőhelyek jelenlegi állapotáról rendelkezésre álló összes információt.

A Scientific American oldalán mi is végignézhetjük azokat a térképeket, amelyeken az összes jelenlegi adat megtalálható a Föld élőhelyeinek jelenlegi állapotáról. A térképek az Atlas of Global Conservation című új kiadványból származnak: ez az első olyan összefoglaló atlasz, amelyben a természetvédelemmel kapcsolatos összes fontos adat megtalálható, térképes formában is. Az atlaszba ezen az oldalon is belelapozhatunk (a térképek megjelenítéséhez itt a Silverlight kiegészítő letöltése is szükséges.)

A bolygón rajtunk kívül nagyjából kétmillió állat és növényfaj él, legalábbis mostanáig ennyit írtak le a kutatók. Ez azonban közel sem a teljes szám, hiszen folyamatosan fedeznek fel új fajokat: legutóbb a tengerek és óceánok élővilágáról derült ki, hogy rengeteg olyan faj fordul elő ezeken az élőhelyeken, amelyeket még nem ismer a tudomány. Elsősorban a mikrobák valódi száma nem ismert: az eddig becsültnél akár ezerszer is több tengeri mikrobafaj létezhet, így még az is nehéz lesz, hogy mindegyiknek megfelelő latin nevet találjanak (bővebben: Görögország méretű baktériumszőnyeget fedeztek fel). 

Az Atlas of Global Conservation kiadványa szerint az emberek évente csaknem 140 000 faj kihalásáért felelősek: egyes kutatók emiatt is javasolják egy új földtörténeti kategória, az antropocén (emberi hatás alatt álló kor) bevezetését.

Melyek a jelenleg ismert főbb adatok? A huszadik század elején még csak másfélmilliárd ember élt a Földön, ma azonban már majdnem hétmilliárdan vagyunk. A népességnövekedés üteme ugyan csökkent, de 2050-re a becslések szerint így is kilencmilliárd ember élhet majd a bolygón (kapcsolódó anyagunk: Népességnövekedés: Magyarország a 220. helyen).

Természetesen nemcsak a népesség nőtt, hanem vele együtt a fogyasztás üteme is. Ez a természetes élőhelyeken is nyomot hagy, így ma már alig található a Földön olyan terület, ahol ne lehetne felfedezni az emberi tevékenység nyomait. Egy ismert példa erre az a Csendes-óceánon hömpölygő, több millió tonnányi műanyaghulladékból álló szemétszőnyeg, amelyet tavaly vizsgált meg részletesen egy kutatócsoport.

A fajok eltűnésének fő oka az élőhelyek töredezetté válása (fragmentációja): a folyamat elsősorban a mezőgazdasági területek terjeszkedése miatt megy végbe. Az éghajlatot szintén jelentős mértékben módosítja az emberi tevékenység: a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt az utóbbi 300 évben minden 10 000 levegőrészecskére egy új szén-dioxid-molekula jutott.

Ez az aprónak tűnő változás jelentős hatást gyakorol azokra az élőlényekre, amelyek az éghajlatváltozás miatt kénytelenek új élőhelyet keresni maguknak (lásd például korábbi cikkünket: Feljebb és mélyebbre menekül az élővilág a klímaváltozás elől). 

A biológiai sokféleség (biodiverzitás) mértéke szintén csökkenőben van, ami nehezíti a fajok megváltozott életkörülményekhez történő alkalmazkodását. Szerencsére azonban még mindig léteznek egyedi fajokban gazdag élőhelyek, és egyre több szárazföldi terület kap tartós védettséget. Világszerte jelenleg mintegy 15 000 négyzetkilométernyi élőhely esik védettség alá, így legalább ezeken a helyeken biztosítottnak tekinthető a növény- és állatfajok zavartalan élete.

Forrás: Scientific American

KAPCSOLÓDÓ CIKK