A pulzárok periodikus rádióimpulzust kisugárzó, gyorsan forgó neutroncsillagok, amelyek a nagytömegű csillagok élete végén bekövetkező szupernóva-robbanás után maradnak vissza. Az alábbi látványos kép a PSR B1509-58 jelű, viszonylag fiatal pulzár környezetét mutatja. Az objektumot kialakító szupernóva-robbanás fénye mintegy 1700 évvel ezelőtt érte le bolygónkat.

Helyreigazítás! A cikk első verziója súlyos hibával jelent meg a köd méretét illetően. A hibát javítottuk, és olvasóink elnézését kérjük.

A kataklizma nyomán visszamaradt, közel 20 kilométer átmérőjű neutroncsillag gyorsan pörög, 7-szer fordul meg tengelye körül másodpercenként. Az objektum tőlünk 17 ezer fényévre található, és nagyenergiájú mágneses terével sok töltött részecskét spriccel szét a környezetében.

Az így keletkező sugárzás a közeli gázt gerjeszti és röntgensugárzása készteti, és ezt a Chandra-röntgentávcsőnek köszönhetően láthatjuk is az alábbi, hamisszínes képen (a röntgentartományt az emberi szem nem tudja érzékelni). Az alacsonyabb energiájú röntgensugarakat vörös, a közepes energiájúakat a zöld, a nagyenergiájúakat a kék színnel jelölték. A mintegy 100 fényév széles területet ábrázoló felvételen egy emberi kéz ujjaihoz hasonlóan rajzolódnak ki a csillagközi anyag forró vidékei.

Forrás: P. Slane (Harvard-Smithsonian CfA) et al., CXC, NASA

A pulzár által sugárzásra gerjesztett ködösség. A kép nagyméretű változatának letöltése (P. Slane (Harvard-Smithsonian CfA) et al., CXC, NASA)

Pulzár: periodikus sugárzást (főként rádió- vagy röntgensugárzást) kibocsátó neutroncsillag. A sugárzás vagy a pulzár felszínéről, vagy magnetoszférájából ered, a gyors tengelyforgás miatt a sugárnyaláb egy világítótoronyhoz hasonlóan pásztáz az űrben (ugyanis a mágneses tengely, amelynek mentén sugároz, szöget zár be a forgástengellyel, azaz precesszál). Akkor észleljük a pulzár sugárzásának felerősödését, amikor a sugárnyaláb éppen felénk mutat. Forrás: tudasbazis.csillagaszat.hu


Kapcsolódó cikkek: