Felmérték, mekkora az esély a 60 év előtti halálozásra - Magyarországon javul a helyzet

2010.05.05. 17:03

Elkészült az eddigi legátfogóbb felmérés arról, hogy a világ országaiban mekkora eséllyel halnak meg a felnőttek 60 éves koruk előtt. A legutolsó helyre a dél-afrikai Szváziföld, a legjobb helyre pedig Izland és Ciprus került: a férfiak a becsült adatok szerint Izlandon, a nők pedig Cipruson élnek a legtovább. Hazánkban a nőknél és a férfiaknál is egyaránt csökkentek a 60 éves kor előtti halálozás esélyei 1990-hez képest.

 

A Lancet című brit orvosi lapban megjelent elemzés szerzői annak valószínűségeiről állítottak össze egy minden eddiginél átfogóbb listát, hogy 15 és 60 éves kora között mekkora eséllyel hal meg egy felnőtt 2010-ben. A 187 országot vizsgáló elemzést azért végezték el, mert a csecsemő- és gyermekhalandósággal ellentétben a felnőttek halálozási esélyeiről eddig senki nem rendelkezett igazán átfogó adatsorokkal. A tanulmányban nem valós, hanem becsült halálozási adatokat használtak: erre azért volt szükség, mert a halálozási adatsorok sok országban erősen hiányosak.

Az új tanulmány Magyarországot ugyan nem említi részletesen, de három valószínűségi adatot hazánkról is közöl. Eszerint 1970-ben egy nő 11,4%-os eséllyel, egy férfi pedig 19,9%-os eséllyel halt meg 65 éves kora előtt. 1990-ben ezek a valószínűségek 13,3%-ra, illetve 30,4%-ra nőttek, 2010-re viszont 10,3%-ra és 24,5%-ra csökkentek. Józan Péter egyetemi tanár, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa az [origo] kérdésére elmondta, hogy a Lancetben közölt 2010-es halálozási becslések pontosnak, és a korábbi halálozási adatok alapján teljesen elfogadhatónak tűnnek. Valós adatok azonban csak 2011-ben lesznek, így a halálozásra vonatkozó valószínűségi becsléseket természetesen nem szabad konkrét számnak venni.

A KSH adatai szerint 2008-ban 130 027-en haltak meg Magyarországon (66 269 férfi és 63 758 nő), közülük 17 934 férfi és 7825 nő halt meg 15 és 60 éves kora között. A 15-39 éves korosztályban 100 000 megfelelő nemű lakosra a férfiaknál 122, a nőknél pedig 48 halálozás jutott 2007-ben. A középkorú, 40-59 éves korosztályban ugyanez az arány a férfiaknál 1276, a nőknél 522 halálozás volt - olvasható a KSH legutóbbi összefoglalójában.

A férfiak és a nők túlélése egyébként egyaránt javuló tendenciát mutat: míg egy 30 éves férfi 1993-ban 31 százalékos eséllyel halt meg a hatvanadik születésnapja előtt, addig ez 2007-ben már csak 23 százalék volt (a férfiak javuló életkilátásairól részletesebben is olvashatnak a Nol cikkében).

Forrás: AFP

Gábor Edina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója elmondta, hogy a 2010-re becsült halálozási valószínűségekben az is okozhat javulást, hogy a fiatalabb generációk már egészségesebben élnek, mint a mostani 40-50 éves felnőttek. Gábor egy nagy-britanniai felmérés eredményeit említette példának: ez azt mutatta, hogy a leggazdagabb rétegbe született gyermekek várható élettartama már a száz évet is elérheti, sőt akár meg is haladhatja. Friss magyarországi adat egyelőre nem áll rendelkezésre az életmódban tapasztalható korosztályos eltérésekről, de épp most zajlik a legutóbbi lakossági egészségfelmérés (OLEF 2009) adatainak kiértékelése, amiből talán a magyar fiatalok életmódjáról is pontos képet kaphatunk - mondta Gábor.

A Lancet cikkének becsült halálozási valószínűségeiben talán az a legfeltűnőbb, hogy mennyire nagy a különbség a lista legrosszabb és legjobb helyein álló országok adatai között. Ez egyáltalán nem tükrözi azt, ami a gyermekek és az anyák halandósági esélyeinél tapasztalható, hiszen ezeken a területeken 1970 óta többnyire javult a helyzet (2005 óta csak 18 országban nem következett be javulás, lásd korábbi cikkünket: Hárommillió újszülött halálát lehetne megelőzni). 

Az egyik legérdekesebb adat, hogy az USA jelentősen rosszabbul teljesített a listán, mint a nyugat-európai országok, de lemaradt Chile, Tunézia és Albánia mögött is. Afrika romló adataiért elsősorban az AIDS terjedése tehető felelőssé: az 1990-es években még javuló trendeket lehetett megfigyelni sok országban, ez azonban mára megfordult. Az egészségnek sajnos a jólét sem feltétlenül tesz jót: azokban az országokban, ahol növekedtek a fizetések, a különféle civilizációs betegségek előfordulása is emelkedett. Ez elsősorban a magasvérnyomásra és az elhízásra volt igaz. A dohányzás továbbra is világszerte elterjedt maradt - írja a Washington Egyetem sajtóközleménye.

A 187-ből 37 országban a férfiaknál és a nőknél is egyaránt emelkedtek a halálozási esélyek 1990-hez képest. A közegészségügy helyzetében a kelet-európai országokban történt az egyik legnagyobb visszalépés: Oroszország például a korábbi 43-adik helyről a 121-edikre esett a listán. Ezzel szemben Svédország, Norvégia és Hollandia 1970 óta stabilan a tíz legjobb ország között tudott maradni a férfihalandóság becsült esélyeit tekintve. Szváziföld és Ciprus között csaknem kilencszeres különbség mutatkozott a férfiak halálozási kockázataiban. Ha viszont az egész világot vesszük, a férfiaknál 19%-os, a nőknél pedig 34%-os csökkenést lehet megfigyelni a felnőtt halandósági valószínűségben az elmúlt negyven évben - írják a kutatók.

Forrás: Lancet/Washington Egyetem

KAPCSOLÓDÓ CIKK