Még Európa is kaphat a kiömlött olajból

Kedvezőtlen széljárás esetén elképzelhető, hogy az olajfolt bekerül a Mexikói-öbölben uralkodó tengeráramlás útjába. Ez a floridai korallzátonyokhoz sodorhatja a szennyezést, majd az végül akár a Golf-áramlatba is bejuthat. 

Az Envisat műhold ASAR nevű detektorával a tenger felszínének több jellemzőjét is elemzték a szakemberek a Mexikói-öbölben mutatkozó olajfolt térségében. A vízfelület egyenetlenségei, kis méretskálájú domborzata, valamint a víz mozgását mutató Doppler-radaros megfigyelések alapján vizsgálták a tengeráramlásokat a térségben. Ezek alapján próbálják a szakemberek előrejelezni, hogy merre terjed az olajfolt a következő hetek során.

Az olajfolt és a Mexikói-öbölben jellemző körkörös áramlás helyzete. Ha a szél dél fele viszi a szennyeződést, az elérheti az áramlást, és attól mozgása felgyorsulhat (CLS)

A Mexikói-öbölben megfigyelhető, az óramutató járásával megegyező irányú körkörös áramlás (Loop Current) kiemelten fontos a folt mozgása szempontjából. A szennyeződés még mindig viszonylag jól körülhatároltnak mutatkozik, és északra van a fenti áramlástól - de a szél miatt egy része dél felé indulhat.

Ez esetben bekerülhet a tengeráramlásba, a Karib-térségben több helyen is előforduló, sekélytengeri korallzátonyok közelébe juthat, és főleg Florida partjainál okozhat súlyos ökológiai katasztrófát. A Mexikói-öbölben lévő, fent említett körkörös áramlási rendszer végül a Golf-áramba kapcsolódik - de ilyen hosszú távolságra egyelőre nem lehet előre jelezni az olajfolt mozgását. A Golf-áramlat az Észak-Atlanti-áramlásban folytatódik, amely aztán eléri az európai partokat.

A előrejelzésekhez használt radarmérések látványosan mutatják, hogy az ilyen Föld körüli pályáról végzett megfigyelések ideálisak a tengeráramlások és a szennyeződések vizsgálatára. A tervek alapján hasonló, de fejlettebb érzékelővel szerelik fel a 2012-ben és 2014-ben startoló Sentinel műholdakat is.