Tervezik az első csillagközi űrhajót

A célpont egy közeli csillag és annak Föld-típusú bolygója, ahova az Icarus nevű űrhajó akár száz év alatt eljuthatna. A kutatók az első csillagközi űreszköz megalkotásán gondolkodnak.

Icarus program néven egy olyan terv körvonalazódik, amelynek keretében - egyelőre csak papíron - egy csillagközi űrhajót próbálnak egy közeli csillaghoz eljuttatni. Az ötlet nem új, először az 1970-es években vázolták Daedalus program néven. Utóbbi fontos jellemzője volt, hogy csak az elérhető technológiai lehetőségekkel számolva épített fel képzeletben egy csillagközi utazásra képes űreszközt. A terv azóta részben elavult, ezért most szeretnék felújítani a mérnökök, és Icarus néven egy modernebb intersztelláris (csillagközi) szondát tervezni.

Egyelőre tehát nem a megvalósításról van szó, mindössze a tervezés fázisánál járnak a szakemberek. Ez sem haszontalan, mivel az előkészületek keretében megszülető ötletek segíthetik tudásunk és a technológiai fejlődését. A tervet a Tau Zéró Alapítvány (Tau Zero Foundation, TZF) és a Brit Bolygóközi Társaság (The British Interplanetary Society, BIS) közösen jegyzi.

A terv megújítását nemcsak az 1970-es évek óta elért technológiai fejlődés indokolja. A nagy számban felfedezett Naprendszeren kívüli planéták (exobolygók) alapján is fontos lenne egy ilyen küldetés.

Az eredeti terv alapján az űrhajónak nevezett Daedalus, illetve most Icarusra átkeresztelt űreszköz valójában ember nélküli robot - ilyen értelemben tehát helyesebb lenne űrszondának nevezni. A berendezés mérete, tömege és elkészítési költsége meghaladná az emberiség minden korábbi űrbeli vállalkozásáét.

Az Icarus terveinek elkészítésén mintegy 20 mérnök dolgozik majd, és a tervek alapján 2014-re készül el a részletes leírás. Az űreszköznek fúziós hajtómű biztosítaná a meghajtást, amelynek igen nagy hajtóanyag-igénye van. Az utóbbihoz szükséges 3-as héliumizotópot a Daedalus terv alapján a Jupiter légköréből tervezték kivonni. Az Icarus projekt kidolgozása során a holdi regolitban lévő mennyiséget, mint potenciális üzemanyagforrást is figyelembe veszik, illetve a modern technológia alapján azt is megvizsgálják, milyen lehetőség van a 3-as hélium és a deutérium együttes alkalmazására egy fúziós hajtóműben.

Szintén új módszereket dolgoznak ki a kommunikáció terén, ahol a nagyenergiájú lézerimpulzusok használatát vizsgálják, valamint azt a lehetőséget, hogy Napunk gravitációs terét lehet-e a szonda felé küldött sugárzás fókuszálására használni, amikor ehhez megfelelő a térbeli helyzet. A célpont ideális esetben egy olyan közeli, 10-20 fényév távolságon belül lévő csillag, amely körül az úgynevezett lakhatósági zónában (ahol egy planétán stabil a folyékony víz) egy Föld-típusú bolygót találnak.

A tervek alapján az űreszköz mintegy 100 év alatt elérhetne egy ilyen célpontot.

A Daedalus terv az 1970-es évekből (David A. Hardy, www.astroart.org)