Vicces képregényt rajzolt nekünk egy kutató

2010.05.21. 19:39

Vicces tudományos képregénysorok készítésével foglalkozik szabadidejében egy pécsi kutatóbiológus. Poór Viktor Soma a neves Nature folyóirat honlapján vezeti blogját, ahol hétről-hétre újabb képsort tesz közzé angol nyelven. Kérésünkre néhányat magyarra fordított, sőt egyik rajza most nálunk jelenik meg először.

Tudományos körökben nagy népszerűségnek örvend a Nature honlapján elérhető Stripped Science nevű blog, melyet heti 1-2 alkalommal frissít tulajdonosa, a 28 éves Poór Viktor Soma. A szerző viszonylag egyszerű képsorai valamilyen formában mindig kötődnek a tudományhoz, mert vagy a kutatók mindennapi életéből meríti a témát, vagy a főszereplő épp egy baktérium.

Megkerestük Viktort, aki elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt akadt rá az XKCD című webes képregényre, amelyet hetente százezrek követnek nyomon annak ellenére, hogy a grafika a lehető legegyszerűbb, ugyanis pálcikaemberek a szereplők. Ekkor gondolt arra, hogy ezt ő is meg tudná csinálni.

A műfajt angolul comic stripnek nevezik, magyarul talán képregénysornak, képregénycsíknak lehetne fordítani (a blog neve is ebből ered). "Aki valaha olvasott Garfieldot vagy Kázmér és Hubát, rögtön tudja, miről van szó: egy képsor egy három-négy képkockából álló történet vagy dialógus egy csattanóra kihegyezve. A képsorok alkothatnak egy összefüggő történetet, de ebben az esetben is minden csík önmagában is élvezhető."

Forrás: Poór Viktor Soma

Ez a képsor most nálunk látható először

A szerző az [origo]-nak elmondta, hogy az ötletek többsége munka közben pattan ki a fejéből, ezért a történetek, képek általában valamilyen biológiai folyamatról vagy a labormunkáról szólnak. Ezeken túl bármi lehet számára inspirációforrás, legyen az akár egy érdekes közlemény, az oktatási rendszer vagy az időjárás. Minden évben készít például képsorokat az aktuális Nobel-díjakról.

Forrás: Poór Viktor Soma

Poór Viktor Soma elmondta, hogy szerinte a tudomány művelőinek alapvető fontosságú feladata a közvélemény, az utca emberének tájékoztatása, fontos felvenni a versenyt az áltudományokkal és az "elbulvárosodott" hírekkel. Véleménye szerint ehhez a web 2.0-ás eszközök ideálisnak bizonyulnak. Azonnal reagálhatnak a felfedezésekre, az új elméletekre, és nincs lapzárta, átfutási idő, így az eredeti tudományos közlemény megjelenése után akár órákkal olvashatjuk a blogbejegyzéseket, a Twitteren a hozzászólásokat.

"Be kell ismernünk, hogy a Facebook vagy a blogok trendisége is sokat segíthet, hiszen sokaknak eszébe sem jut ismeretterjesztő irodalmat olvasni, de ha belebotlik egy érdekes blogbejegyzésbe, azt nagyobb valószínűséggel olvassa el, gondolkodik el rajta. Az új média legfontosabb vívmánya viszont szerintem az információ kétirányúsága. Lehetővé válik a téma megtárgyalása, megvitatása. Ha az olvasó nem ért valamit a cikkből, csak felteszi kérdéseit a kommentek között, ahol jó eséllyel meg is kapja a magyarázatot."

Forrás: Poór Viktor Soma

Megkérdeztük, mit gondol a tudományos képregények tudománynépszerűsítő szerepéről is. "A közismert mondást kifordítva: egy jó képregény felér ezer szóval. A mai információáradatban a képregénysoroknak megvan az az előnyük, hogy másodpercek alatt átfuthatók, azonnali reakciót válthatnak ki. Az ismeretterjesztésben eddig még nem nagyon terjedtek el a képregények, sajnos, a saját rajzaim többsége is inkább a szakmának szól. A tudományos képregények másik szerepe lehet, ha megmutatja a fiatalabb korosztálynak, hogy a tudomány nem elvont és száraz."

Forrás: Poór Viktor Soma

Viktor elmondta, hogy kezdetben a saját örömére, illetve kollégái szórakoztatására készítette a rajzokat. "Mivel minden kutató álma, hogy megjelenjen a Nature-ben, én is őket kerestem meg. Azóta is az ő weboldalukon jelenik meg a képregénysorozat, a nyomtatott magazinban pedig egy kritikát írtak a munkáimról. Ezen kívül még a cambridge-i hallgatói újságba kerültek be a rajzaim."

Forrás: Poór Viktor Soma

A képsorok eredeti nyelve mindig angol, de már magyarul is jelentek meg képregények az mRNS.hu weboldalon. A szerző elmondta, hogy a poénok többsége szakmai, ezért nagyon leszűkítené a potenciális olvasótábort, ha kizárólag magyarul jelennének meg, ugyanakkor az angol nyelv nem zárja ki a hazai érdeklődőket sem, mert a tudomány új nyelve az angol.

Forrás: Poór Viktor Soma

Poór Viktor Soma jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karán dolgozik doktorandusz hallgatóként. Munkacsoportjának fő kutatási területe a vasanyagcsere szabályzása, azon belül is konkrétan egy hepcidin nevű hormon. Ezen kívül több igazságügyi kutatásuk is folyik, például molekuláris biológiai módszerekkel igyekeznek megerősíteni a fulladásos halál tényét vagy meghatározni egy vércsepp korát.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK