DNS alapján fognak fantomképet rajzolni a helyszínelők

A rendőrök jelenleg még csak két minta összehasonlításánál használják az egyénre jellemző DNS-t, ám a közeljövőben az is lehetővé válik, hogy annak segítségével rekonstruálni lehessen az elkövető kinézetét, írja a Scientific American. A kutatóknak a közelmúltban már sikerült megrajzolni egy 4000 évvel ezelőtt élt férfi arcképét egy jégbe fagyott hajcsomóból nyert DNS-minta alapján.

Pár hónapja szenzációt keltett az a vizsgálat, amelyben egy kőkorszaki grönlandi ember kinézetét rekonstruálták néhány hajszál alapján. Az elemzéseket végző dán kutatók a hajtüsző DNS-e alapján megállapították, hogy a 4000 éve élt ember alacsony és zömök termetű lehetett, szeme feltehetően barna volt, a bőre úgyszintén, haja pedig sötét és sűrű, bár ő maga enyhén kopaszodó. Szájában lapátfogak ültek, és az A+ vércsoportba tartozott.

A dán kutatóknak nemcsak először sikerült teljesen meghatározniuk egy ősi emberi genom teljes szerkezetét (szekvenciáját), hanem meghökkentő példát szolgáltattak arra, mi mindent tudhatnak meg napjaink nyomozói csupán a genetikai kódból. Ez sokkal távolabbra mutat, mint a pár évtizede használt DNS-ujjlenyomat, amellyel hozzá lehet kapcsolni a gyanúsítottat a tetthelyhez. A törvényszéki szakértők hamarosan képesek lesznek a rendőrségi fantomképeknél jobb minőségű portrét készíteni egy ismeretlen személyről a genomjából kiolvasott tulajdonságok alapján.

Visszatérve a grönlandi ember példájára, a hajmaradványból kivont DNS elemzése alapján a kutatók pontot tehettek egy régóta tartó vita végére, amely arról folyt, honnan erednek Grönland ősi inuit (eszkimó) lakói. Az őslakó genomjában olyan DNS-minta változatokat mutattak ki, amelyek leginkább a szibériai népcsoportokra jellemzők. Miután megállapították a férfi ősi észak-ázsiai eredetét, a csoport képes volt azonosítani a mai ázsiai emberek barna szemszínével kapcsolatos négy génben előforduló egypontos nukleotid polimorfizmusok (single-nucleotide polimorphisme, SNP) vagy pontmutációk variációit. Ugyanezzel a módszerrel találták meg az elülső fogak lapát alakjával, valamint a száraz típusú fülzsírral kapcsolatos SNP-ket is. Mindkét jellemző gyakori a mai ázsiaiak és az amerikai bennszülöttek között. Négy további pontmutáció utalt a feltehetőleg sötét bőrszínre, és a hideg éghajlathoz alkalmazkodott népekre jellemző további változatcsoportok jelezték a köpcös testalkatot és bőséges testzsírt.

A 4000 éves grönlandi ember arcának rekonstrukciója

Ezek a tulajdonságok talán nem emelik ki jelentősen a grönlandi embert a hasonló emberek sorából, mégis egy rendőrségi eljárásban jelentősen leszűkíthetik a keresett gyanúsítottak körét. Már több nagyobb bűntény bizonyította, hogy még az alapvető előremutató információk is hasznosak a bűnügyek megoldásában.

A DNS a nyomozók szolgálatában

2007-ben Christopher Phillips és munkatársai a spanyol Santiago de Compostela-i Egyetemen egy fogkeféről származó DNS-minta markerei alapján határozták meg, hogy a 2004-es madridi vonatmerénylet egyik gyanúsítottja észak-afrikai származású. A rendőrség később megerősítette, hogy a terrorista algériai volt. Egy hírhedt louisianai sorozatgyilkosságban a szemtanúk fehérbőrűnek írták le a bűnözőt. A DNS-bizonyíték azonban olyan valakire utalt, akinek az ősei afroamerikaiak és amerikai bennszülöttek voltak. A rendőrség ennek alapján kiterjesztette a nyomozást, és végül elfogta a tettest.

Daniele Podini, a George Washington Egyetem munkatársa kifejlesztett egy olyan törvényszéki szakértői felszerelést, amellyel 50-100 genetikai markert elemezve meg lehet határozni a gyanúsított szem- és hajszínét, nemét és valószínű származását. Ennél pontosabb adatok megállapítása egyelőre még sokkal nehezebb feladat elé állítja a kutatókat. A DNS önmagában például kevés támpontot nyújt az életkorra vonatkozóan. Egész sejtek esetében a kutatók meg tudják vizsgálni a kromoszómák végét sapkaszerűen védő telomérákat. Ezek a "kupakok" ugyanis idővel elkopnak, de ezt befolyásolja az egészségi állapot és más tényező is, így bizonytalan korjelzők. A profil kialakításában szereplő további fontos tulajdonság a magasság. Ez ugyan alapvetően genetikailag meghatározott, de a környezeti tényezőktől (például a gyerekkori táplálkozástól) is függ.

Sok kutatómunka van tehát még hátra, hogy a jövő helyszínelői és törvényszéki szakértői egy hajszálból elénk varázsolják a tettes "fényképét". A dán kutatók munkája, több bűnügy felderítése és nem utolsó sorban a DNS-elemzések sebességének felgyorsulása, valamint költségeinek rohamos csökkenése azonban azt jelzi, hogy nincs már olyan messze az idő, amikor a DNS-ujjlenyomat mellett a DNS-portrékészítés is elfoglalja helyét a bűnügyi szakértők tárházában.

* * *

Rovatunk mostantól Facebookon és Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.