Számítógépes szoftvert dolgozott ki egy német agrárszakember a tehenek hangjelzéseinek lefordítására. A program képes beazonosítani, ha a tehén éhes, fejésre van szüksége, vagy éppen fogamzóképes állapotban van.

Gerhard Jahns, az észak-németországi Wendeburgban élő agrárkutató korábban a braunschweigi mezőgazdasági kutatóintézetben dolgozott, és éveken át foglalkozott az állati hangok számítógépes azonosításával. A most kidolgozott eljárás az emberi hangfelismerés metódusán alapszik, mivel a gerincesek hangképzése - a békáktól a teheneken át az emberig - pszichológiailag nagyon hasonló.

Jahns a tehenek beszédére külön kis szótárt alkotott. Elmondása szerint a tehenek azért szófukarok, mert zsákmányállatként az evolúciós fejlődésnek megfelelően nem használnak fájdalmat jelző hangokat, ugyanis azzal sérülésük esetén csak további ragadozókat csábítanának magukhoz. Emellett "beszédükben" a szomjúság és az éhség között sem tesznek különbséget.

A kutató rögzítette a különböző hangokat és lehetséges jelentésüket, kiegészítve az anyagot viselkedéskutatók és gazdák tapasztalataival. A 39 tehéntől származó összesen 688 felvételt elemezve tíz hangot különböztetett meg, amelyeket húsz ismertetőjegy alapján matematikai modellben rendszerezett. A rendszer segítségével az éhes és szomjas állatokat teljes biztonsággal, a köhögő állatokat 93 százalékos, a fejést igénylő teheneket pedig 74 százalékos bizonyossággal lehet felismerni.

A fogamzásra kész tehenek az esetek 88 százalékában azonosíthatók. Ez különösen a tenyésztők számára fontos, hogy tudják, mikor lesz sikeres a megtermékenyítés. A gazdák a rendszer segítségével látható és hallható jelet kapnak a számítógépükre, és azonnal cselekedhetnek. Jahns szerint a rendszer előnyei közé tartozik, hogy éjjel-nappal működhet az istállóban anélkül, hogy akadályozná az állatok természetes viselkedését. Úgy véli azonban, hogy az általa kifejlesztett modell egyelőre nem alkalmas a gyakorlati alkalmazásra, mivel még csökkenteni kell a hibaszázalékot. Ezen kívül még dolgoznak azon is, hogy a rendszer a sok mellékzörej mellett is jól működjön, és még egyértelműbben jelezze, hogy melyik hang melyik állattól származik.

Jahns a teheneken kívül egyéb állatok hangjait is tanulmányozta. A köhögő sertések esetében például már fel tudják ismerni, hogy tüdőbetegségről van-e szó, és hogy milyen kórokozó okozta azt. A kis kaptárbogárral (Aethina tumida) is végez vizsgálatokat a kutató. Ez a tengerentúlról Európába érkezett parazita egész méhcsaládokat képes elpusztítani. Jahns reményei szerint a zúgó méhkasban is képesek lesznek azonosítani a betolakodó táplálkozásának hangját, és így még időben meg tudják majd tenni a szükséges intézkedéseket.