Kamerák leplezték le a félrelépő tücsköket

Miniatűr Big Brother házat hozott létre két kutató, akik tücskök élőhelyére telepített infravörös kamerák segítségével tanulmányozták a rovarok életét. A sok ezer órás anyagból kiderült, hogy a nőstényekért folyó vetélkedések során a nagyobb hímeknek még csak ciripelniük sem kell, így is ők lesznek a sikeresek. Ezt követően a hímek akár negyvenszer is párosodnak egy nősténnyel, míg azok nem túl hűségesek párjukhoz, mert gyakran félrelépnek a szomszéddal.

A tücsköket mindenki ismeri nyári ciripelésükről. A hímek azért ciripelnek, hogy magukhoz csalogassák a nőstényeket, és párosodjanak velük. A nőstények később mélyen a biztonságos talajba tojják a petéiket. Az otthonul szolgáló lyukak megvédéséért gyakoriak a harcok, és a tücsköknek állandóan résen kell lenniük, hogy elkerüljék a rájuk leselkedő ragadozókat, például más rovarokat, a madarakat és az emlősöket.

Az Exeteri Egyetem biológusai, Rolando Rodriguez-Munoz és Tom Tregenza kemény fába vágták a fejszéjüket. Elhatározták, hogy jobban megismerik a Magyarországon is gyakori mezei tücsök (Gryllus campestris) életét. Ehhez nem a hagyományos laboratóriumi megfigyeléseket kívánták alkalmazni, hanem terepen rendeztek be egyfajta Big Brother "házat" a szereplőknek.

Mezei tücsök nősténye (balra) és hímje

Valóságshow-juk színhelyéül az észak-spanyolországi Asturias tartomány egyik tücsköktől hemzsegő mezőjét jelölték ki. A tücskök párzási időszakában kiválasztottak 152 példányt és a rovarokat, valamint a lakhelyükül szolgáló, földbe vájt lyukakat apró címkékkel jelölték meg. 96 éjjel-nappal működő, miniatűr infravörös kamerát és mikrofonokat helyeztek el a Big Brother ház ökológiai megfelelőjén, a tücsöklyukak közelében. A felvételeket bármely mozgás vagy tücsök által kiadott hang beindította. A kutatók továbbá minden tücsökből szövetmintát vettek, hogy meghatározzák az egyes egyedek DNS-ujjlenyomatát.

A jól látható címke lehetővé tette a kutatók számára, hogy elemezzék a tücskök életét és viselkedését. Megtudták, mennyi időt tölt együtt egy adott hím és nőstény, mennyi ideig ciripel egy hím, hogy magához vonzza a nőstényeket, és hány harc fordul elő, amikor egy hím megközelít egy másik hím által lakott lyukat.

A nyár folyamán a tücskök egész generációjának életét rögzítették számítógépen, mintegy 250 000 órányi anyag gyűlt össze. A felvett anyag átnézésekor számos újdonságra derült fény a tücskök viselkedésével kapcsolatban. Megfigyelték például, hogy a hímek nemcsak ciripelnek, hogy meghódítsák a nőstényeket, hanem valóságos párzási portyákra indulnak. Amikor egymásra találnak, nemcsak egyszer párosodnak, hanem akár negyvenszer is. Az is kiderült, hogy a nőstények nem túl hűségesek, mert gyakran létesítenek futó kapcsolatokat a szomszédos hímekkel, mielőtt újra visszatérnének állandó partnereikhez.

A megfigyelésre szolgáló mező a kamerahálózattal

A kutatók a tücskökről készült videofelvételeket és az állatok DNS-ujjlenyomatait kombinálva képesek voltak meghatározni, hogy hány utódot hagytak az egyes egyedek a következő generációra. Az életben maradt nőstények a következő nyárra több száz petét raknak, de ezek többsége elpusztul. Sokuknak így nem marad hátra utóda, és még a legsikeresebb nőstényeknek is alig maroknyi leszármazottja éli meg a felnőtt kort. A hímek esetében még szélsőségesebb a helyzet, a többségüknek egyáltalán nem lesz utódja, néhányuk viszont nagyon sokat hagy hátra.

A Science folyóiratban megjelent tanulmányból az is kiderült, hogy a vonzerő és a legtöbb utód létrehozásának képessége nem mindig jár együtt. A domináns hímeknek valójában kevesebb párjuk volt, mint azoknak, amelyek több küzdelmet elveszítettek, az leszármazottak száma azonban nem különbözött lényegesen. A hosszabb ideig ciripelő hímeknek több párjuk volt, de ez leginkább a kistermetű hímeknél játszott szerepet, mert a nagyobbaknak akkor is több utóduk volt, ha nem ciripeltek. A legérdekesebb fölfedezés az volt, hogy mind a hímeknek, mind a nőstényeknek annál több utóduk volt, minél több partnerrel párosodtak. Ez érthető a hímek esetében, de nehezebb magyarázatot találni rá a nőstényeknél.

Tom Tregenza úgy összegezte kutatásaikat, hogy a tücsök szappanopera sok faj létért való küzdelmét modellezi. A valóságshow-ból kiderült, hogy történik a természetes szelekció a szabad természetben.

Forrás: Science/AAAS

* * *

Rovatunk mostantól Facebookon és Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.