Még a teljesen egészséges nők körében is jelentős különbségek lehetnek a vaginális mikrobaközösség összetételében - ez derült ki abból az átfogó kutatásból, amelyben elsőként mérték fel a vaginában élő mikrobaközösségek összetételét 400 nőnél. A mikrobák típusai alapján öt külön csoportra lehetett osztani a résztvevőket: az eredmények gyakorlati alkalmazását az jelenti, hogy a különbségek alapján személyre szabottá válhatnának a jövőbeli kezelések.

Jacques Ravel és a Maryland Egyetem munkatársai 400 nőtől vett mintát vizsgáltak meg a legmodernebb genomikai módszerekkel: a vaginából származó mikrobaközösségek összetételét így még sosem elemezték, holott feltételezhető, hogy a szerveztünkben élő mikrobák nagyban befolyásolják egészségi állapotunkat. A mikrobaközösségek ismerete azért fontos, mert az apró élőlények génjeink működésére is hatással lehetnek, de egyelőre ismeretlen módon.

A vaginális mikroorganizmusok eddigi legátfogóbb elemzéséből kiderült, hogy a nők korántsem egyformák ebből a szempontból: nemcsak a beteg, hanem az egészséges nők között is jelentős különbségek tapasztalhatók a mikrobaközösségek összetételében. Az afrikai, hispán, ázsiai és fehérbőrű nőket mikrobáik alapján öt külön csoportba lehetett sorolni: a kutatók nemcsak egyéni, hanem etnikai eltéréseket is találtak. A nagyszabású alapkutatás eredményeit a jövő nőgyógyászatában lehetne alkalmazni: a mikrobaközösségek eltérései szerint eltérő kezelést kapnának az orvoshoz forduló nők, és az is azonosítható lenne, hogy a különféle fertőzések szempontjából kik vannak nagyobb kockázatnak kitéve - olvasható az egyetem sajtóközleményében.

A vaginában élő mikrobák azáltal védik a nők egészségét, hogy savas kémhatású környezetet teremtenek, ami optimális esetben képes elpusztítani a bekerülő kórokozók nagy részét. Ha azonban bármilyen okból felborul ez az egyensúly - egyes baktériumokból kevesebb vagy éppen több lesz - akkor a női szervezet védtelenné válik a gombás vagy bakteriális eredetű fertőzésekkel szemben. Ennek következtében számos nőgyógyászati probléma merülhet fel, amelyeket az egyedi mikrobiális közösség ismerete nélkül jelenleg egyforma módszerekkel próbálnak meg kezelni. Ez a gyakorlat változna meg akkor, ha az orvosok már a kezelés megkezdése előtt ismernék, hogy páciensük melyik mikrobiális csoportba tartozik, így lehetővé válna az egyénekre szabott kezelési módszerek bevezetése.

"A nőgyógyászati problémák kezelése így sem válna teljesen személyre szabottá, de a hatékonyság növelésében sokat segítene, ha ismernénk a betegek vaginális mikrobaközösségeinek összetételét. A tanulmány egyik legfontosabb felismerése, hogy olyan mikrobákkal is lehet valaki teljesen egészséges, amelyeket korábban az egészségre ártalmasnak gondoltunk. További kutatásokra van azonban szükségünk, hogy az egyes mikrobafajok pontos szerepét tisztázzuk, és az sem ismert egyelőre, hogy a fajösszetétel különbségei hogyan befolyásolják a nők egészségi állapotát. Néhány, eddig előnyösnek gondolt mikroorganizmus például hátrányos is lehet, mivel kiderült róluk, hogy az optimálisnál sokkal savasabb környezetet teremtenek a vaginában" - mondta Ravel.

A bennünk élő mikroorganizmusok összessége, a mikrobiom

Az emberi mikrobiom a szervezetünkben élő mikroorganizmusok összességét és ezek genetikai állományát (genom), illetve a mikrobák szűkebb vagy tágabb környezetével történő összes kölcsönhatását foglalja magában. A legutóbbi időkig viszonylag kevés figyelem irányult a szervezetünkben élő mikrobiális közösségek működésére, ez azonban ma már korántsincs így, amit az új kutatás is bizonyít.

Miben függünk a mikrobáktól? Meglepően sok mindenben: a bélben élő mikroorganizmusok segítenek kivonni a táplálékkal bevitt energiát, másoknak pedig fontos szerep jut az immunrendszer megfelelő működtetésében (védekező rendszerünk sokszor tőlük "tanul"). A mikroorganizmusok szervezetünkben történő eloszlása nem véletlenszerű, egyelőre azonban nem ismert, hogy a fajok milyen szabályok szerint terjednek szét a testünkben.

Az emberi szervezetben számos mikrobiális élőhely található, de a kutatások eddig főként a nagyobb anatómiai egységek - bőr, szájüreg, bélrendszer vagy a vagina - alapján folytak. A következő években ezt kisebb egységekre fogják bontani, hiszen a legfontosabb biológiai folyamatok gyakran két mikrobiális élőhely határán vagy valamely szervünk egy meghatározott területén mennek végbe. A közeljövőben várhatóan jó néhány ritka fajt is felfedeznek majd, és többféle térbeli skálán is meg fogják határozni, hogy testünk egyes pontjain mekkora a fajok sokfélesége.



* * *

Rovatunk mostantól Facebookon és Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.