Amerikai paleontológusok az eddig ismert legrégebbi, emlősök által hátrahagyott rágásnyomokat fedezték fel néhány ősállat, többek között pár nagytermetű dinoszaurusz csontjain. A csontokat egy mókus méretű állat rágcsálhatta meg, valószínűleg a bennük rejlő ásványi anyagok miatt.

A Yale Egyetem és a Cleveland Természettudományi Múzeum kutatói akkor bukkantak a rágásnyomokra, amikor az Alberta Egyetem és a Royal Tyrrell Múzeum gyűjteményében a csontmaradványokat vizsgálták, majd később aztán a terepen is felfedeztek fognyomokat viselő csontokat Alberta államban. A tanulmányozott csontok mindegyike körülbelül 75 millió éves, vagyis késő-kréta korú.

Rágásnyomokat találtak például a Champsosaurus nevű vízi hüllő combcsontján, egy hadrosauria vagy ceratopsia dinoszaurusz bordáján, egy madármedencéjű dinoszaurusz combcsontján és egy kistermetű erszényes emlős alsó állkapocscsontján. A kutatók szerint a rágásnyomokat emlősök hagyták hátra, mivel egymással szemben elhelyezkedő fogpár okozta őket. Ez olyan jellegzetesség, amely abban az időben csak az emlősöknél fordult elő, és feltételezéseik szerint Multituberculaták rágcsálhatták meg a csontokat. Az ősi emlősöknek ez a kihalt csoportja a rágcsálókra hasonlított, és képviselői páros alsó és felső metszőfogpárral rendelkeztek.

A csontok egy részén többszörös, egymással átfedő rágásnyomok figyelhetők meg ahhoz hasonló mintázatban, mint ahogy mi végigrágcsáljuk a főtt kukorica csövét. A nyomokat mókus méretű állatok hagyták hátra, amelyek nem étkezési céllal rágták meg a csupasz csontokat, hanem a bennük lévő ásványi anyagok miatt. Így a legidősebb ismert emlős rágásnyomok mellett a csontok arról is nevezetesek, hogy ezek tekinthetők a legkorábbi ismert táplálékkiegészítőknek.

Forrás: Nicholas Longrich/Yale University

Közelkép a fognyomokról