Több tízezer robot harcolhat az USA legközelebbi háborújában

2010.07.14. 21:28

Az Egyesült Államok hadseregében már ma is több ezer robotot vetnek be, a távirányítású repülőgépektől az aknamentesítőkön át a Csillagok háborújából ismert birodalmi lépegetőkre hasonlító szállítóeszközökig. A nem túl távoli jövőben még furább szerkezetek tűnnek fel a harcokban: például a képlékeny robot, amely képes átpréselődni a falon lévő repedésen, az ellenséget felderítő "okos por", és az emberi testbe hatoló, sejtméretű szerkezet, amely belső sérüléseket okoz. Lesz-e tiszta robotháború?

A harci robotokról a legtöbb emberek a Terminátor című filmsorozat emberszabású gépszörnyei jutnak az eszébe. A harci robotok fejlesztése azonban a valóságban is régóta folyik, sőt az amerikai hadsereg több típusukat bevetette már Irakban, Pakisztánban és a világ más pontjain. Ezek a robotok nem emberszerűek, hanem a különböző szárazföldi, vízi és légi feladatokhoz alkalmazkodó formájúak és méretűek.

Az 1970-es évek elején az Egyesült Államokban összegyűlt egy maroknyi tudós, mérnök, védelmi szállító és az amerikai légierő néhány tisztje, hogy megalakítsanak egy szakmai csoportot. A csoport célja az volt, hogy kidolgozzák, miként lehet olyan gépezeteket építeni, amelyek emberi beavatkozás nélkül is képesek működni, valamint az, hogy kitalálják, hogyan lehet meggyőzni a nagyközönséget és a vonakodó Pentagont arról: jó ötlet a robotok felhasználása a harctéren. Az azóta eltelt évtizedek alatt az Association for Unmanned Systems International hatalmas nemzetközi szervezetté nőtte ki magát, és a robotok hasznosságáról sem kell már se a katonaságot, se a civilek nagy részét győzködni. Az egyik gyűlésükön felszólaló küldött a puskapor vagy a repülőgép feltalálásához hasonló jelentőségűnek nevezte a robotok egyre elterjedtebb bevetését a harci cselekményekbe.

A legegyszerűbb megfogalmazásban a robotok olyan gépek, amelyeket az "érzékelni-gondolkodni-cselekedni" vezérelv alapján építenek. Azaz a robotok érzékelőikkel adatokat gyűjtenek a körülöttük lévő világról, ezek az adatok azután a számítógépes processzorhoz, esetleg egy mesterséges intelligencia programba továbbítódnak, amely az adatok felhasználásával és kiértékelésével meghozza a megfelelő döntést. Végül az effektoroknak nevezett mechanikus rendszerek végrehajtanak valamilyen fizikai akciót a környezetükben. Az amerikai hadsereg jelentős tőkével támogatja a robotikai kutatásokat, mert a robotokkal emberéletek kímélhetők meg, és bizonyos feladatok ellátására alkalmasabbak, mint az emberek. A mostani robotok zöme emberi távirányítással működik, de erőteljesen fejlesztik a mesterséges intelligenciával rendelkező robotokat is.



 

 

Pilóta nélküli felderítő helikopter

2003-ban nem egy robot (elsősorban pilóta nélküli felderítőgép) kísérte az amerikaiak Kuvaittól Bagdad irányába történő előrenyomulását. Azóta 7000 robotrepülőgépet és további 12 000 szárazföldi járművet állított hadrendbe az USA. Ezek feladata a legváltozatosabb volt a bombák hatástalanításától és az orvlövészek földerítésétől kezdve a Pakisztánban rejtőző magas rangú al-Kaida vezetők rejtekhelyinek bombázásáig.

A harci robotok típusai

A katonai robotok kutatását és gyártását jelentősen felgyorsította két esemény. Az első a tragikus 2001. szeptember 11-i terrortámadás, a másik pedig az iraki háború kirobbanása. Amikor az amerikai hadsereg 2003-ban bevonult Irakba, a szárazföldi erőknek egyetlen robotjuk sem volt. 2004-re a szám 150 körülire emelkedett, manapság több mint 12 000 áll hadrendben. Ugyanez a növekedés igaz a pilóta nélküli légi eszközökre is. Az inváziós erőket még csak maroknyi ilyen szerkezet szolgálta, számuk ma már meghaladja a 7000-et (természetesen nem mind Irakban teljesít szolgálatot). Egy tábornok szerint az USA legközelebbi konfliktusába akár több tízezer robot is bekapcsolódhat.

 

 

PackBot akcióban

A három fő típus (szárazföldi, vízi és légi) robotok elterjedését az is segíti, hogy a hadseregbe belépő, számítógépes játékokon felnőtt fiataloknak nem idegen az új technika irányítása. A kiképzés során a legújabb virtuális oktatóprogramok segítségével sajátítják el az egyes fegyverrendszerek kezelését. A tréning után jól tudják működtetni például a fűnyíró méretű PackBot (lásd a fenti videón) vagy TALON földi robotokat, amelyek feladata a bombák hatástalanítása, illetve a felkelők kikémlelése Irak vagy Afganisztán hegyei között. Az iRobot által kifejlesztett és gyártott PackBot robotok prototípusát az afganisztáni hadműveletben vetették be. Ezeket a lánctalpas szerkezeteket be lehet dobni a házakba, hogy felderítse az esetleg bent leselkedő veszélyeket. Mivel sok életet mentettek meg, az Afganisztánban harcoló katonák annyira megszerették őket, hogy nem akarták visszaküldeni a kipróbálásra szánt szerkezeteket a gyártónak.

DoD

TALON teljes fegyverzetben

Ha a fiatal katonák a tengerészethez kerülnek, szolgálhatnak egy Aegis osztályú rombolón vagy part menti hadihajón, amelyekről a FireScout pilóta nélküli helikopterektől a Protector robot őrhajókig számos rendszer indítható. A robothelikopterek felderítő és harci feladatokat is elláthatnak. Lehet rajtuk csak kamera, de rakétákkal is felszerelhetők. A robot őrhajókon általában közepes kaliberű géppuska található. Tengeralattjárókról olyan ember nélküli víz alatti járművet irányíthatnak, mint a REMUS (a Woods Hole Oceanográfiai Intézet által kifejlesztett torpedó alakú robottengeralattjáró), amellyel aknákat lehet földeríteni vagy ellenőrizni lehet az ellenséges partokat.

 

 

Predator robotrepülőgép

Amennyiben pilóták lesznek, akkor a katonák úgy repülhetnek a Predator vagy a Global Hawk távirányítású repülőkkel Közép-Ázsia fölött, hogy fizikailag el sem hagyják az Egyesült Államokat. A robotrepülőket általában nehezen vagy veszélyesen megközelíthető célpontok felderítésére és leküzdésére fejlesztették ki. Rendkívül jól manőverezhetők, és lézervezérelt rakétáikkal szó szerint halálos pontossággal találnak telibe akár egy autó méretű célpontot. Támadás után visszatérnek a bázisra, hogy újabb feladatokra készítsék fel őket.

Fejlesztési irányok

Noha sokak számára már ezek a robotok is fantasztikus regénybe illőek, még csak a harci robotok "T-modelljei". Rengeteg új modell fejlesztéséről lehet tudni (és valószínűleg még többről nem). Amint az várható volt, néhány modell a biológiából vesz ihletet. Ilyen például a Boston Dynamics által fejlesztett BigDog, egy négylábú "fémkutya". A BigDog némileg a Csillagok háborújából ismert birodalmi lépegetőkre hasonlító szállító eszköz.

 

 

BigDog, a harci "öszvér"

A különböző alakú modellek mellett azonban a legérdekesebb robotok talán azok, amelyeknek egyáltalán nincs is alakjuk. A Chicagói Egyetem és az iRobot által létrehozott ChemBot egy képlékeny, masszaszerű gépezet, amely változtatja az alakját, így például képes átpréselődni a falon lévő lyukon, majd "körülnézni" odabent. A levegővel mozgatott robot működési elvét a mellékelt videó szemlélteti.

 

 

ChemBot

Egy másik irányvonal a robotok méretének csökkentése. A miniatürizált robotok már most is milliméteres nagyságrendűek és grammos tömegűek. Ilyen például az AeroVironment városi harcra kifejlesztett felderítő robotja. Ez kolibrit utánoz méretében és a cél fölötti lebegési képességében is. A következő lépés a nanoméretű (a nanométer a méter milliárdod része) robotika, amely néhány évtizeden belül már midennapos dolog lehet. A háborúban ezeket a gépeket sokféle célra lehetne használni, az ellenséget felderítő "okos portól" kezdve az emberi testbe hatoló sejt méretű szerkezetekig, amelyek gyógyítják a sérüléseket vagy éppen ellenkezőleg, sérüléseket okoznak.

A harci robotok jövője

A robotok alkalmazása a harcokban számos erkölcsi és egyéb aggályt felvet. Egyesek szerint a harci robotok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy könnyebben kirobbanjanak kisebb-nagyobb konfliktusok. Mások azzal érvelnek, hogy a terrorizmusellenes harcban minden eszköz megengedett. Robotrepülőgépekkel már több veszélyes terrorista-rejtekhelyet sikerült felszámolni anélkül, hogy egyetlen emberi életet is kockáztatták volna. A legtöbb szakember úgy véli, hogy a jövőben sem lesz "robotok háborúja", hanem csak segítő szerepet fognak játszani az emberek mellett. Reméljük, sosem fog bekövetkezni az a tudományos-fantasztikus művekben gyakran szereplő forgatókönyv, amikor a robotok irányítása kicsúszik az emberek kezéből.

A Scientific American cikke nyomán

* * *

Rovatunk mostantól Facebookon és Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK